Törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

2010. évi CLXXXV. törvény  a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról

(kivonat, főbb rendelkezések)

Az Országgyűlés a közösség és az egyén érdekeinek felismeréséből, a társadalom integritásának előmozdítása, a demokratikus berendezkedés megfelelő működésének és a nemzeti, valamint kulturális identitás megerősítésének céljából,


az Alkotmány és az alkotmányos elvek, valamint a nemzetközi jogi és európai uniós normák tiszteletben tartásával, a technológiai fejlődés által előidézett körülmények figyelembe vételével, megóvva a véleménynyilvánítás és a szólás, valamint a sajtó szabadságát, felismerve a médiaszolgáltatások kiemelkedő kulturális, társadalmi és gazdasági jelentőségét és a médiapiaci verseny biztosításának fontosságát, megalkotja a médiáról és a tömegkommunikációról szóló alábbi törvényt:

ELSŐ RÉSZ – ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET- A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. § (1) A törvény hatálya kiterjed a Magyar Köztársaságban letelepedett médiatartalomszolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra és kiadott sajtótermékre.

(2) A törvény alkalmazásában a médiatartalom-szolgáltató akkor minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, ha:

a) az általa nyújtott médiaszolgáltatás terjesztése a Magyar Köztársaság tulajdonában álló frekvencia igénybevételével történik vagy a sajtótermék elsődlegesen a Magyar Köztársaság felhasználói számára kijelölt elektronikus hírközlési azonosítón keresztül érhető el,

b) központi ügyvezetésének helye a Magyar Köztársaság területén található és a médiaszolgáltatással, sajtótermékkel összefüggő szerkesztői döntéseket a Magyar Köztársaság területén hozzák,

c) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része a Magyar Köztársaság területén dolgozik,

d) ha a Magyar Köztársaság területén és más országban is dolgozik a médiatartalom-szolgáltató munkaerejének jelentős része, akkor, ha a központi ügyvezetés helye a Magyar Köztársaság területén található, vagy

e) ha a központi ügyvezetés és a szerkesztői döntések meghozatalának helye közül csak az egyik található a Magyar Köztársaság területén, de tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kezdte meg, és folyamatos, tényleges kapcsolatot tart fenn a magyar gazdasággal.

(3) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató által nyújtott médiaszolgáltatásra, amely az (1)-(2) bekezdés alapján nem minősül a Magyar Köztársaság területén letelepedettnek, és amely egyetlen más tagállamban sem minősül letelepedettnek, ha a Magyar Köztársaság területén található műholdas feladó-állomást használ, vagy a műholdnak a Magyar Köztársaság tulajdonában álló átviteli kapacitását használja.

(4) Ha az (1)-(3) bekezdés alapján nem állapítható meg, hogy a médiatartalom-szolgáltató a Magyar Köztársaság vagy más tagállam joghatósága alá tartozik-e, a médiatartalom-szolgáltató azon állam joghatósága alá tartozik, amelyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés 49-55. cikke alapján letelepedettnek minősül.

(5) A törvény hatálya az (1)-(4) bekezdés alá nem eső, de a Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatásra és sajtótermékre a 176-180. §-ban foglalt feltételekkel terjed ki.

(6) A törvény hatálya kiterjed azon médiatartalom-szolgáltató Magyar Köztársaság területére irányuló, illetve a Magyar Köztársaság területén terjesztett vagy közzétett médiaszolgáltatására és sajtótermékére, amely egyetlen tagállamban sem minősül letelepedettnek, és amelynek médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke felett egyik tagállam joghatósága sem állapítható meg.

(7) A törvény hatálya kiterjed az (1)-(6) bekezdés alapján a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatást nyújtó, vagy sajtóterméket kiadó médiatartalom-szolgáltatóra.

2. § (1) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a Magyar Köztársaság területén nyújtott, vagy a Magyar Köztársaság területén nyújtott műsorterjesztési szolgáltatáshoz kapcsolódó kiegészítő médiaszolgáltatásra és szolgáltatójára.

(2) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed

a) a részben vagy egészben a Magyar Köztársaság területén telepített vagy a Magyar Köztársaság területére irányuló elektronikus hírközlő berendezéssel végzett műsorterjesztésre,

b) a médiaszolgáltató a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő műszaki tevékenységére,

c) a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó a) pontban foglalt műsorterjesztéssel összefüggő tevékenységére.

(3) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a (2) bekezdésben foglalt, vagy azzal összefüggő tevékenységet végző vagy szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személyre vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezetre és ezek vezető tisztségviselőire.

(4) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék közvetítését végző közvetítő szolgáltatóra és szolgáltatására.

(5) A törvény hatálya a törvényben szabályozott esetekben kiterjed a törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatások, kiegészítő médiaszolgáltatások és sajtótermékek nézőjére, hallgatójára, vagy olvasójára, valamint a műsorterjesztési szolgáltatás felhasználójára, fogyasztójára és előfizetőjére.

II. Fejezet- A TÖRVÉNY ALAPELVEI

3. § A Magyar Köztársaságban a médiaszolgáltatások szabadon nyújthatók, a sajtótermékek szabadon közzétehetők, az információk és a vélemények a tömegkommunikációs eszközök útján szabadon továbbíthatók, a nyilvános vételre szánt magyarországi és külföldi médiaszolgáltatások szabadon elérhetők. A médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása szabad, a médiaszolgáltató és a sajtótermék kiadója felelősséggel tartozik e törvényben foglaltak betartásáért.

4. § A médiaszolgáltatások sokszínűsége kiemelten fontos érték. A sokszínűség védelme kiterjed a tulajdoni monopólium kialakulásának, valamint a piaci verseny indokolatlan korlátozásának megakadályozására is. E törvényben foglalt rendelkezéseket a sokszínűség védelmének szempontját figyelembe véve kell értelmezni.

5. § A Magyar Köztársaság területén élőknek, illetve a magyar nemzet tagjainak tájékozódáshoz és tájékoztatáshoz fűződő joga, illetve ezzel összefüggésben a demokratikus társadalmi nyilvánosság kialakulása és megerősödése kiemelkedő alkotmányos érdek. E törvényben foglaltakat a demokratikus közvélemény érdekének figyelembe vételével kell értelmezni.

6. § A közszolgálati médiaszolgáltatás a demokratikus társadalmi rend megfelelő működésének elengedhetetlenül szükséges feltétele. A közszolgálati médiaszolgáltatás érdekeit különös súllyal kell figyelembe venni e törvény alkalmazásakor.

7. § (1) A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, e törvényben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.

(2) A műsorterjesztők, a médiaszolgáltatók és a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók az elektronikus hírközlő hálózatokat, elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, digitális műsorokat, kiegészítő médiaszolgáltatásokat egymás között olyan egyeztetett műszaki feltételrendszerben kötelesek működtetni és nyújtani, hogy azok a szükséges kapcsolat létesítéséhez, a szolgáltatás nyújtásához közvetlenül, vagy megfelelő interfészek, hálózatrészek, elemek,

berendezések, szolgáltatások beiktatásával egységesen működő rendszert alkossanak.

8. § A médiaszabályozás területén, illetve az e törvényben foglaltak alkalmazásában, betartatásában fontos szerepet látnak el a médiaszolgáltatókat, a sajtótermékek kiadóit, a közvetítő szolgáltatókat valamint a műsorterjesztőket tömörítő szakmai önszabályozó testületek és a különböző ön- és társszabályozó eljárások. E törvény alkalmazása során ezek tiszteletben tartásával kell eljárni.

MÁSODIK RÉSZ – A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOKRA ÉS A SAJTÓTERMÉKEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. Fejezet- A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK TARTALMÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A gyermekek és a kiskorúak védelme

9. § (1) A lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató – a hírműsorszám, a politikai tájékoztató műsorszám, a sportműsorszám, a műsorelőzetes, valamint a reklám, a politikai reklám, a televíziós vásárlás, a társadalmi célú reklám és a közérdekű közlemény kivételével – valamennyi, általa közzétenni kívánt műsorszámot a közzétételt megelőzően a (2)-(7) bekezdés szerinti kategóriák valamelyikébe sorolja.

(2) Azt a műsorszámot, amely korhatárra tekintet nélkül megtekinthető vagy meghallgatható, az I. kategóriába kell sorolni.

(3) Azt a műsorszámot, amely hat éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a II. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: hat éven aluliak számára nem ajánlott.

(4) Azt a műsorszámot, amely tizenkét éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve amelyet koránál fogva nem érthet meg vagy félreérthet, a III. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott.

(5) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a tizenhat éven aluliak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy közvetlen módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfliktus, a IV. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizenhat éven aluliak számára nem ajánlott.

(6) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása, az V. kategóriába kell sorolni. Az ilyen műsorszám minősítése: tizennyolc éven aluliak számára nem ajánlott.

(7) Azt a műsorszámot, amely alkalmas a kiskorúak fizikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének súlyos károsítására, különösen azáltal, hogy pornográfiát vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz, a VI. kategóriába kell sorolni.

(8) A (2)-(7) bekezdés szerinti minősítésnél irányadó részletes szempontokra, az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazható jelzésekre, illetve a minősítés közlésének módjára vonatkozó jogalkalmazási gyakorlatának fő elvi szempontjait – amennyiben a kiskorúak védelmével kapcsolatos közérdek vagy a kiskorúak védelmének egységes érvényesülése ezt indokolja – a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) ajánlásban teszi közzé.

(9) A médiaszolgáltató kérelmére – igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében, a műsorszám átadásától számított tizenöt napon belül – a Médiatanács a műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz.

(10) Nem minősül az (1)-(7) bekezdés megsértésének, ha a médiaszolgáltató a műsorszámot magasabb kategóriába sorolja, mint ahogyan az a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerint szükséges lenne.

10. § (1) Lineáris médiaszolgáltatásban

a) a II. kategóriába sorolt műsorszám hat éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,

b) a III. kategóriába sorolt műsorszám tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámként nem tehető közzé, egyébként megfelelő jelzéssel bármikor közzétehető,

c) a IV. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 21 óra és 05 óra között tehető közzé,

d) az V. kategóriába sorolt műsorszám megfelelő jelzéssel ellátva, 22 óra és 05 óra között tehető közzé,

e) a VI. kategóriába sorolt műsorszám nem tehető közzé,

f) a műsorelőzetes nem tehető közzé olyan időszakban, amikor az általa bemutatott, ismertetett műsorszám nem lenne közzétehető, illetve olyan időszakban, amelyben a műsorelőzetes megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének nem lenne helye,

g) a III. kategóriába sorolt műsorszám műsorelőzetese nem tehető közzé a tizenkét éven aluliaknak szánt műsorszámot megszakítva, illetve közvetlenül azok előtt vagy után,

h) sportműsorszám, kereskedelmi közlemény és társadalmi célú reklám nem tehető közzé olyan időszakban, amelyben tartalmának megfelelő kategóriába sorolása esetén közzétételének – előre láthatóan – nem lenne helye.

(2) Lineáris médiaszolgáltatásban

a) műsorszám – e törvényben meghatározott kivételekkel – csak a kategóriájának megfelelő módon tehető közzé,

b) a műsorszám közzétételének kezdetekor közölni kell annak minősítését.

(3) Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében nem kell közölni a minősítést, ha

a) a II-III. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,

b) a IV-V. kategóriába tartozó műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között

kerül sor.

(4) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban az egyes műsorszámok közzétételekor a minősítésének megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is meg kell jeleníteni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt jól látható legyen. A piktogramnak tartalmaznia kell a korhatár-kategória által érintett életkori csoport számmal történő megjelölését. Az I. kategóriába tartozó műsorszámok esetén a jelzést nem kell feltüntetni. Lineáris rádiós médiaszolgáltatás esetében állandó jelzést nem kell alkalmazni.

(5) A lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásban a műsorszám minősítésének megfelelő jelzés (4) bekezdés szerinti folyamatos megjelenítése mellőzhető, ha

a) a II-III. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 21 óra és 05 óra között,

b) a IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 22 óra és 05 óra között, vagy

c) az V. kategóriába sorolt műsorszám közzétételére 23 óra és 05 óra között

kerül sor. Ebben az esetben a minősítésre vonatkozó jelzést a műsorszám kezdetekor, és reklámokkal történő megszakítását követően, a műsorszám folytatásakor kell megjeleníteni.

(6) Az (1) bekezdés c)-f) és h) pontjaiban foglalt, valamint a (2) és a (4) bekezdésben foglalt előírásokat nem kell alkalmazni, ha a médiaszolgáltatás titkosított formában tartalmazza a műsorszámot, és a titkosítás feloldásához olyan kódra van szükség, amelyet a médiaszolgáltató csak tizennyolcadik életévét betöltött előfizető számára tett hozzáférhetővé, vagy amely valamely más hatékony műszaki megoldást alkalmaz annak érdekében, hogy a műsorszám kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára legyen elérhető. A hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követően – ajánlást tesz közzé.

(7) A médiaszolgáltató műsorát közlő sajtótermékben, illetve a médiaszolgáltató internetes honlapján, képújságában és teletextjében – amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével – szereplő tájékoztatásban valamennyi műsorszám 9. § szerinti minősítését jól látható módon fel kell tüntetni.

11. § (1) A lekérhető médiaszolgáltatásokra a 9. § (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 19. § (2) bekezdésével összhangban – hatékony műszaki megoldást kell alkalmaznia annak érdekében, hogy az V-VI. kategóriákba sorolt műsorszámai kiskorúak számára ne legyenek elérhetők.

(3) A (2) bekezdés szerinti hatékony műszaki megoldások tekintetében a Médiatanács – szükség esetén nyilvános meghallgatást követően – ajánlást tesz közzé.

Tájékoztatási tevékenység

12. § (1) A médiaszolgáltatások tájékoztatási tevékenységének meg kell felelnie az Smtv. 13. § szerinti kötelezettségnek.

(2) A tájékoztatás kiegyensúlyozottságát – a műsorszámok jellegétől függően – az egyes műsorszámokon belül, vagy a rendszeresen jelentkező műsorszámok sorozatában kell biztosítani.

(3) A médiaszolgáltató hírszolgáltatást és politikai tájékoztatást nyújtó műsorszámaiban műsorvezetőként, hírolvasóként, tudósítóként rendszeresen közreműködő munkatársai bármely médiaszolgáltató által közzétett műsorszámban szereplő politikai hírhez véleményt, értékelő magyarázatot – kivéve a hírmagyarázatot – nem fűzhetnek.

(4) A műsorszámban közzétett hírekhez fűzött véleményt, értékelő magyarázatot e minőségének megjelölésével és szerzőjének megnevezésével, a hírektől megkülönböztetve kell közzétenni.

Kereskedelmi közlemények

23. § A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményekre alkalmazni kell az Smtv. 20. § (1)-(7) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

24. § (1) A médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény

a) nem sértheti az emberi méltóságot,

b) nem tartalmazhat és nem támogathat a nemen, faji vagy etnikai származáson, nemzetiségen, valláson vagy világnézeti meggyőződésen, fizikai vagy szellemi fogyatkozáson, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló hátrányos megkülönböztetést,

c) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat valamely áru megvásárlására vagy bérbevételére, illetve szolgáltatás igénybevételére,

d) közvetlenül nem szólíthat fel kiskorúakat arra, hogy rábeszéljék szüleiket vagy másokat a reklámozott áru megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére,

e) nem használhatja ki a kiskorúaknak a szüleik, tanáraik és más személyek iránti bizalmát, továbbá a kiskorúak tapasztalatlanságát és hiszékenységét,

f) indokolatlanul nem ábrázolhat kiskorút veszélyes helyzetekben,

g) nem fejezhet ki vallási, lelkiismereti, illetőleg világnézeti meggyőződést, kivéve a vallási tematikájú tematikus médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közleményt,

h) nem sértheti nemzeti jelkép méltóságát, vagy vallási meggyőződést.

(2) Az alkoholtartalmú italokra vonatkozó, médiaszolgáltatásban közzétett kereskedelmi közlemény

a) nem célozhat kifejezetten kiskorúakat,

b) nem ábrázolhat alkoholt fogyasztó kiskorút,

c) nem ösztönözhet az ilyen italok mértéktelen fogyasztására,

d) nem ábrázolhatja a túlzott alkoholfogyasztást pozitív, az alkoholfogyasztástól való tartózkodást negatív

megvilágításban,

e) kiemelkedő fizikai teljesítményt vagy járművezetést nem mutathat be alkoholtartalmú italok fogyasztásának hatásaként,

f) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztása hozzájárul a társadalmi vagy szexuális sikerekhez,

g) nem állíthatja, hogy az alkoholtartalmú italok fogyasztásának serkentő, nyugtató vagy bármilyen jótékony egészségügyi hatása van, illetve, hogy az alkoholtartalmú italok a személyes problémák megoldásának egyik eszközét jelentik,

h) nem kelthet olyan benyomást, hogy az alacsony alkoholtartalmú italok fogyasztása esetén a túlzott alkoholfogyasztás elkerülhető, illetve, hogy a magas alkoholtartalom az ital pozitív tulajdonsága.

25. § A kereskedelmi közlemény közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik, nem gyakorolhat szerkesztői befolyást – a közzététel időpontja kivételével – a médiaszolgáltatásra.

A médiaszolgáltatások és a műsorszámok támogatása

26. § (1) A médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására alkalmazni kell az Smtv. 20. § (8)-(10) bekezdésben foglalt rendelkezéseket.

(2) A támogatott médiaszolgáltatás vagy műsorszám esetén a támogató – az Smtv. 20. § (8) bekezdés alapján történő – megnevezése történhet a támogató vagy az általa megjelölt más vállalkozás neve, védjegye és egyéb, a támogatóra vagy az általa megjelölt más vállalkozásra utaló jelzés, termékére, tevékenységére vagy szolgáltatására való utalás vagy ezek megkülönböztető jele, lógója közzétételével, illetve feltüntetésével.

(3) A (2) bekezdés szerinti közzététel a támogatott műsorszám jellegét és tartalmát nem sértő módon a műsorszámmal egyidejűleg, a műsorszámot megelőzően és a végét követően történhet.

27. § (1) Nem támogathat médiaszolgáltatást, illetve műsorszámot

a) párt, politikai mozgalom,

b) dohányterméket gyártó vállalkozás.

(2) Az (1) bekezdés b) pontban foglaltakon túli azon vállalkozás, amely – főtevékenysége szerint – e törvény, illetve más jogszabályok alapján nem reklámozható terméket állít elő, illetőleg ilyen termékekkel kapcsolatos szolgáltatást nyújt, e terméke, illetve szolgáltatása megjelenítésével, népszerűsítésével médiaszolgáltatást vagy műsorszámot nem támogathat.

(3) Az Smtv. 20. § (7) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a gyógyszer, illetve a gyógyászati eljárás tekintetében érintett vállalkozás neve és védjegye közléséhez kötött támogatásra, valamint az orvosi rendelvény nélkül is igénybe vehető gyógyszerek vagy gyógyászati termékek, eljárások népszerűsítéséhez kötött támogatásra. A gyógyszerek, gyógyászati termékek gyártásával, forgalmazásával, illetve a gyógyászati eljárások szolgáltatásával foglalkozó vállalkozás által támogatott műsorszámok nem népszerűsíthetnek kizárólag orvosi rendelvényre hozzáférhető gyógyszereket vagy gyógyászati termékeket, eljárásokat.

(4) A támogató megnevezésében vagy feltüntetett nevében párt vagy politikai mozgalom neve, jelszava, emblémája nem szerepelhet.

(5) Nem minősül audiovizuális médiaszolgáltatás vagy műsorszám támogatásának vagy burkolt kereskedelmi közleménynek, ha egy nyilvános esemény vagy az azon résztvevők támogatójának, vagy a támogató árujának, szolgáltatásának megnevezése, lógója az esemény közvetítése során – beleértve az esemény előtt, után vagy annak szünetében az eseményhez kapcsolódóan készített beszélgetéseket is – a képernyőn a közvetítésből adódóan megjelenik, feltéve, hogy a médiaszolgáltatót ehhez anyagi érdekeltség nem fűzi, és a megjelenés módja a közvetítésben nem ad a támogatónak indokolatlan hangsúlyt.

(6) Amennyiben az audiovizuális médiaszolgáltató valamely műsorszámában megjelenő személyt vagy vállalkozást támogató más személy vagy vállalkozás, illetve ezek árujának, szolgáltatásának megnevezése, jelzése, logója a műsorszámban – az (5) bekezdés esetét kivéve – megjelenik, a médiaszolgáltatások, illetve a műsorszámok támogatására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, ide nem értve a támogató megnevezésének kötelezettségét.

28. § (1) Audiovizuális médiaszolgáltatásban nem támogatható

a) hírműsorszám és politikai tájékoztató,

b) a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító

műsorszám.

(2) Rádiós médiaszolgáltatásban nem támogatható a nemzeti ünnepek hivatalos eseményeiről tudósító műsorszám.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott korlátozás nem érinti a hír- és politikai tájékoztató műsorszámokat közzétevő tematikus médiaszolgáltatás támogatását.

29. § A kizárólag áru vagy szolgáltatás megrendelésére szakosodott tematikus médiaszolgáltatásra az Smtv. 20. §

(8)-(10) bekezdés nem alkalmazható.

Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám

32. § (1) A politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételének megrendelője, továbbá az, akinek ezek közzétételéhez érdeke fűződik a közzététel időpontja kivételével nem gyakorolhat szerkesztői befolyást a médiaszolgáltatásra.

(2) A politikai reklámnak, a közérdekű közleménynek és a társadalmi célú reklámnak – e jellegét tekintve – azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. A más médiatartalmaktól való megkülönböztetés módja a lineáris médiaszolgáltatásban

a) audiovizuális médiaszolgáltatás esetében optikai és akusztikus módon történő,

b) rádiós médiaszolgáltatás esetében akusztikus módon történő

figyelemfelhívás.

(3) Választási kampányidőszakban az országgyűlési képviselők, európai parlamenti képviselők, illetőleg a helyi, megyei önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról, továbbá a kisebbségi önkormányzatok választásáról szóló törvények szabályai szerint lehet politikai reklámot médiaszolgáltatásban közzétenni. Választási kampányidőszakon kívül politikai hirdetés kizárólag már elrendelt népszavazással összefüggésben közölhető. A politikai reklám tartalmáért a médiaszolgáltató nem felel, amennyiben a politikai reklám közzétételére irányuló igény

megfelel a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak, úgy mérlegelés nélkül köteles közzétenni azt.

(4) Politikai reklám, közérdekű közlemény és társadalmi célú reklám közzétételekor a közzététel megrendelőjét egyértelműen meg kell nevezni.

(5) A közérdekű közlemény közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet.

(6) A közszolgálati, a közösségi és a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltató köteles közzétenni a hivatásos katasztrófavédelmi szerv közérdekű közleményét, amennyiben az az emberi életet vagy vagyonbiztonságot veszélyeztető vagy károsító események várható bekövetkezéséről, a már bekövetkezett ilyen események következményeinek enyhítéséről, elvégzendő feladatokról tájékoztat. A közzétételre a médiaszolgáltató legnagyobb éves átlagos közönségaránnyal rendelkező médiaszolgáltatásában, és – a 36. § (6) bekezdésben foglalt esetet kivéve – a médiaszolgáltató által meghatározott módon kerül sor. A közzétételi kötelezettség ezen események helyszíne szerinti vételkörzetben működő helyi médiaszolgáltatás médiaszolgáltatóját is terheli.

(7) A közérdekű közlemény időtartama az egy percet nem haladhatja meg. E korlátozás nem vonatkozik a 15. §, illetve a (6) bekezdés szerinti közérdekű közleményre.

(8) A médiaszolgáltató kérelmére a Médiatanács – a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül, igazgatási szolgáltatási díj ellenében – hatósági határozatában dönt, hogy a kérelem tárgyát képező közlemény közérdekű közleménynek, társadalmi célú reklámnak vagy politikai reklámnak minősül-e.

(9) Nem minősül burkolt kereskedelmi közleménynek valamely vállalkozás társadalmú célú, közérdekű szerepvállalásáról történő tájékoztatás, azonban az ilyen beszámolókban kizárólag a vállalkozás neve, lógója és védjegye tüntethető fel, valamint – amennyiben a társadalmi szerepvállaláshoz szorosan kapcsolódik – terméke, szolgáltatása jeleníthető meg. Nem jelenhet meg a beszámolóban a vállalkozás jelszava, kereskedelmi közlemény részlete, és a tájékoztatás nem ösztönözhet kifejezetten a vállalkozás termékének megvásárlására, vagy szolgáltatásának igénybevételére.

Közzétételi kötelezettség

37. § (1) A médiaszolgáltatónak folyamatosan hozzáférhetővé kell tennie a nyilvánosság számára

a) nevét vagy cégnevét,

b) címét vagy székhelyét, illetve postai levelezési címét,

c) elektronikus levelezési címét,

d) telefonos elérhetőségét,

e) a vele szemben médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése miatti eljárásra hatáskörrel rendelkező szabályozó vagy felügyeleti szervek nevét és elérhetőségét,

f) a vele szembeni eljárásra általuk felhatalmazott szakmai önszabályozó testületek nevét és elérhetőségét.

(2) A médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott adatokat valamennyi, a médiaszolgáltatáshoz kötődő internetes honlapján és teletext oldalán köteles közzétenni, amennyiben rendelkezik ezek valamelyikével. Lekérhető médiaszolgáltatás esetében a szolgáltatás elérési helyén is közzé kell tenni ezen adatokat. A médiaszolgáltató köteles továbbá biztosítani, hogy az érdeklődők az a)-c) és e)-f) pontban meghatározott adatokról telefonon is tájékoztatást kaphassanak.

II. Fejezet- Jogosultság a médiaszolgáltatásra és a sajtótermékek kiadására

Általános rendelkezések

41. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaságban letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lineáris médiaszolgáltatás bejelentés és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) általi hatósági nyilvántartásba vétel után végezhető, kivéve azon állami tulajdonban lévő korlátos erőforrásokat igénybe vevő analóg lineáris médiaszolgáltatásokat, amelyek a Médiatanács által kiírt és lebonyolított pályázaton való nyertessé nyilvánítás és szerződéskötés alapján végezhetők.

(2) Az e törvény hatálya alá tartozó, a Magyar Köztársaság területén letelepedett médiaszolgáltató által nyújtott lekérhető médiaszolgáltatást, kiegészítő médiaszolgáltatást és a Magyar Köztársaság területén letelepedett kiadó által kiadott sajtóterméket be kell jelenteni a Hivatalhoz.

(3) A nyilvántartásba vételt kezdeményező bejelentő – e törvény keretei között – bármely természetes személy, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet lehet.

(4) A Hivatal nyilvántartást vezet

a) a lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

b) a lineáris rádiós médiaszolgáltatásokról,

c) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

d) a médiaszolgáltatási jogosultságot pályázat útján elnyert rádiós médiaszolgáltatásokról,

e) a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokról,

f) a lekérhető rádiós médiaszolgáltatásokról,

g) a kiegészítő médiaszolgáltatásokról,

h) a nyomtatott sajtótermékekről,

i) az internetes sajtótermékekről és hírportálokról.

(5) Ha a médiaszolgáltató lineáris és lekérhető szolgáltatást is nyújt, illetve ha a sajtóterméket kiadó nyomtatott és internetes sajtóterméket is megjelentet, köteles médiaszolgáltatásait, illetve sajtótermékeit külön-külön bejelenteni.

(6) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartásoknak a médiaszolgáltatók, a sajtóterméket alapítók és kiadók nevére, elérhetőségére, valamint a médiaszolgáltatások és a sajtótermékek elnevezésére vonatkozó adatai nyilvánosak, és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) internetes honlapjáról elérhetők. A Hatóság a médiaszolgáltatási, sajtótermék-kiadási tevékenység ellenőrzése céljából a természetes személy médiaszolgáltató, sajtóterméket alapító és kiadó természetes személyazonosító adatait kezeli a nyilvántartásból való törlésig.

(7) A lineáris médiaszolgáltatási jogosultság nem ruházható át.

 

 

A lekérhető médiaszolgáltatások bejelentése

45. § (1) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételét annak jövőbeni médiaszolgáltatója kezdeményezheti. A lekérhető médiaszolgáltatás Hivatalhoz történő bejelentésében meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a médiaszolgáltatással közvetlenül érintett telephely (telephelyek) megjelölését,

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjének, képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személynek a nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) a tervezett médiaszolgáltatás következő alapvető adatait:

ba) fajtáját (rádiós vagy audiovizuális),

bb) megnevezését,

bc) típusát (általános tematikájú vagy tematikus),

c) a médiaszolgáltatás megkezdésének tervezett időpontját.

(2) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, közszolgálati médiaszolgáltató vezérigazgatója, felügyelő bizottságának elnöke, tagja, a Médiatanács tagja, valamint bármelyik szervezettel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az a médiaszolgáltatás nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(3) A lekérhető médiaszolgáltatás nyilvántartásba vételéről a Hivatal harminc napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal harminc napon belül nem döntött, a bejelentést nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(4) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,

b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás ellenére sem egészült ki az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatással,

c) a bejelentett médiaszolgáltatás elnevezése egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő lekérhető médiaszolgáltatás elnevezésével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít, vagy

d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat

(5) A lekérhető médiaszolgáltatást törölni kell a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,

b) a médiaszolgáltató kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a médiaszolgáltatás megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított egy éven át elmulasztják, vagy a megkezdett szolgáltatást egy évnél hosszabb időre megszakítják, vagy

d) bíróság jogerős határozata elrendelte a médiaszolgáltatás elnevezése által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(6) A lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(7) Amennyiben a médiaszolgáltató személyében vagy a médiaszolgáltatás (1) bekezdés d) pontban szereplő adataiban változás következik be, az eredeti bejelentést tevő médiaszolgáltatónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(4) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

A sajtótermékek bejelentése

46. § (1) A sajtótermék nyilvántartásba vételét annak jövőbeni kiadója kezdeményezheti. Ha a sajtótermék alapítója és kiadója eltérő személy vagy vállalkozás, viszonyukat, a sajtótermékkel kapcsolatos feladataikat és jogaikat megállapodásban rendezik.

(2) A sajtótermék nyilvántartásba vételére irányuló bejelentésben meg kell jelölni:

a) a bejelentő adatait:

aa) nevét,

ab) lakcímét (székhelyét vagy telephelyét),

ac) elérhetőségét (telefonszámát és elektronikus levelezési címét),

ad) képviselőjének, illetve a Hatósággal való kapcsolattartásra kijelölt személy nevét és elérhetőségét (telefonszámát, postai és elektronikus levelezési címét),

ae) cégjegyzékszámát, illetve nyilvántartási számát,

b) a bejelentett sajtótermék címét és a nemzeti könyvtár által kiadott nemzetközi azonosítószámát, vagy az arról szóló igazolását, hogy azonosító számot nem kell kapnia,

c) ha az alapító és a kiadó eltérő személy vagy vállalkozás, mindkettő a) pontban megjelölt adatait.

(3) A sajtótermék alapítója és kiadója nem lehet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke, elnökhelyettese, főigazgatója, főigazgató-helyettese, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának és a Közszolgálati Testületnek az elnöke, tagja, az Alap vezérigazgatója, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke, alelnöke vagy tagja, a Médiatanács tagja, ide nem értve a tudományos eredmények, vagy tudományos ismeretterjesztés közzétételére irányuló sajtótermék alapítását vagy kiadását. A bejelentőnek nyilatkoznia kell, hogy vele kapcsolatban nem áll fenn a törvény szerinti összeférhetetlenségi ok, illetve az nyilvántartásba vétele esetén sem keletkezne.

(4) A sajtótermék nyilvántartásba vételéről a Hivatal tizenöt napon belül hatósági határozatot hoz. Ha a bejelentést követően a nyilvántartásba vételről a Hivatal tizenöt napon belül nem döntött, a sajtóterméket nyilvántartásba vettnek kell tekinteni.

(5) A nyilvántartásba vételt kizárólag akkor lehet megtagadni, ha

a) a bejelentővel szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn,

b) a bejelentés a hiánypótlásra való felszólítás után sem tartalmazza az (1) bekezdés alapján szükséges adatszolgáltatást,

c) a bejelentett sajtótermék címe egy korábban nyilvántartásba vett, és a bejelentés időpontjában a nyilvántartásban szereplő sajtótermék címével azonos, illetve ahhoz az összetéveszthetőségig hasonlít,

d) a bejelentő nem fizette meg az igazgatási szolgáltatási díjat.

(6) A sajtóterméket törölni kell a nyilvántartásból, ha

a) a nyilvántartásba vétel megtagadásának lenne helye,

b) az alapító vagy – amennyiben az alapító és a kiadó eltérő vállalkozás, úgy az alapító jóváhagyásával – a kiadó kérte a nyilvántartásból való törlését,

c) a sajtótermék kiadásának megkezdését a nyilvántartásba vételtől számított két éven át elmulasztják, vagy a megkezdett kiadást öt évnél hosszabb időre megszakítják, vagy

d) bíróság jogerős határozata elrendelte a sajtótermék címe által elkövetett védjegybitorlás abbahagyását és a bitorló eltiltását a további jogsértéstől.

(7) A sajtótermék kiadójának és alapítójának tizenöt napon belül be kell jelentenie a Hivatalhoz, ha a nyilvántartásban szereplő adataiban változás következett be.

(8) Amennyiben a kiadó személyében változás következik be, a nyilvántartásban szereplő kiadónak kezdeményeznie kell a nyilvántartásban szereplő adatok módosítását.

Ennek elmaradása esetén az alapító is kezdeményezheti a módosítást. Az erre irányuló eljárásra az (1)-(5) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

(9) A sajtóterméken és – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az egyéb kiadványon fel kell tüntetni a szerkesztésre és a kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Az impresszumban a következő adatokat kell feltüntetni:

a) a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét,

b) a sokszorosító szerv megnevezését, továbbá a sokszorosításért felelős személy nevét,

c) a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát,

d) a szerkesztésért felelős személy nevét.

(10) A nyomtatott sajtótermékek nemzetközi azonosítóját (ISSN), az egyéb nemzetközi jelzéseket és a kiadvány árát a külön jogszabályban foglaltak szerint kell megállapítani és feltüntetni.

(11) Jogszabály rövidített impresszum feltüntetését is előírhatja, kivételes adatok feltűntetésének kötelezettségét, vagy más különös szabályokat határozhat meg.

(12) A nyomtatott sajtótermékből és egyéb kiadványból tudományos és igazgatási célokra ingyenes kötelespéldányt kell a külön jogszabályban megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad. A kötelespéldányok rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

(13) A nyomtatott sajtótermékekből és a kiadványokból a kulturális javak megőrzése, a nemzeti bibliográfiai számbavétel és a nyilvános könyvtári ellátás céljára, ingyenes kötelespéldányt kell a kormányrendeletben megjelölt szervek rendelkezésére bocsátani. A kötelespéldány az arra jogosult szerv tulajdonában marad.

(14) A megőrzési célú kötelespéldányt a közgyűjtemény nyilvántartásából csak akkor lehet törölni, ha megsemmisült vagy javíthatatlanul megrongálódott.

A kiegészítő médiaszolgáltatások bejelentése

47. § A kiegészítő médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére a lekérhető médiaszolgáltatások nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége

78. § (1) A jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatót, illetve azt a médiaszolgáltatót, amelyben, vagy amelynek tulajdonosában meghatározó műsorterjesztő vagy annak tulajdonosa befolyásoló részesedéssel rendelkezik (a 78-81. § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezett médiaszolgáltató), valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek terhelik.

(2) A kötelezett médiaszolgáltatót a műsorterjesztő tisztességes és ésszerű szerződéses ajánlatára valamennyi lineáris médiaszolgáltatása tekintetében szerződéskötési kötelezettség terheli. A kötelezett médiaszolgáltatót a szerződéskötési kötelezettség lineáris médiaszolgáltatásonként külön-külön terheli.

(3) A kötelezett médiaszolgáltató nem szabhatja feltételéül valamely médiaszolgáltatása tekintetében történő szerződéses megállapodás, illetve e megállapodás lényeges tartalmi elemének meghatározása során az adott médiaszolgáltatás terjesztéséhez nem nélkülözhetetlen más médiaszolgáltatása vonatkozásában történő szerződés létrehozatalát, illetve egyéb szolgáltatás, termék megvásárlását vagy igénybevételét (árukapcsolás tilalma).

(4) A kötelezett médiaszolgáltató és műsorterjesztő a szerződést és a szerződésben meghatározott feltételeket – különösen, de nem kizárólagosan a díjat – az egyenlő elbánás elvének megfelelően, megfizethető árszinten, a technológiasemlegesség és a méretgazdaságosság elvének figyelembe vételével kötelesek kialakítani. Ennek során a kötelezett médiaszolgáltató nem tehet indokolatlan különbséget a műsorterjesztők szerződéses ajánlatai között. A szerződést a felek a díj tekintetében – a szerződéskötéstől számítva – évente egy alkalommal módosíthatják.

(5) E törvény alkalmazásában az egyenlő elbánás kötelezettségébe ütköző magatartásnak minősül különösen, ha a kötelezett médiaszolgáltató

a) a műsor terjesztését indokolatlanul olyan műszaki feltételekhez köti, amelynek teljesítésére a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtók meghatározó hányada nem képes, vagy

b) a műsorterjesztő által fizetendő díj megállapítása során olyan árazási, díjképzési feltételt – ideértve a forgalom után számított árkedvezményt – állapít meg, amelyek alkalmazásával a legkedvezőbb feltételek csak néhány műsorterjesztő számára válnak elérhetővé.

(6) Az ajánlat abban az esetben utasítható vissza, amennyiben az ajánlatban foglaltak teljesítése objektív műszaki vagy gazdasági okok alapján lehetetlen, és e feltételek tekintetében a szerződéskötésre irányuló eljárásban a felek nem tudnak megegyezni.

(7) Kétség esetén a kötelezett médiaszolgáltató köteles bizonyítani az ajánlat visszautasításának megalapozottságát.

79. § (1) A kötelezett médiaszolgáltató a 78. § (2) bekezdésben meghatározott szerződéskötési kötelezettség megfelelő és átlátható érvényesülése érdekében köteles a médiaszolgáltatásának terjesztésével összefüggő általános szerződési keretfeltételeket kialakítani és azokat honlapján közzétenni.

(2) A kötelezett médiaszolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott általános szerződéses keretfeltételeit az ésszerűség követelményének megfelelően úgy köteles kialakítani, hogy azok indokoltak, átláthatóak és ellenőrizhetőek legyenek. Ezzel ellentétes feltétel nem alkalmazható.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglaltakat a következő szerződéses feltételekre kell alkalmazni:

a) a kötelezett médiaszolgáltatónak fizetendő műsordíjjal kapcsolatos szerződéses keretfeltételek, így különösen a kötelezett médiaszolgáltató díjképzési politikájának alapelvei, módszere, díjazási időszaka, a díjfizetés módja és ideje,

b) a szerződés megkötésére vonatkozó eljárás, a szolgáltatás igénybevételének módja és feltételei, esetleges műszaki, gazdasági vagy egyéb korlátai,

c) a szerződés módosításának, megszűnésének esetei és feltételei,

d) a szolgáltatás szünetelésének esetei,

e) szerződésszegés és annak jogkövetkezményei.

(4) A kötelezett médiaszolgáltató a szerződéses feltételek módosítása esetén legalább az új szerződési feltételek

hatálybalépése előtt harminc nappal köteles az új szerződési feltételeket hozzáférhetővé tenni.

(5) Az (1)-(4) bekezdésben fogalt kötelezettségek teljesítését a Hivatal ellenőrzi.

80. § (1) A műsorterjesztő jogosult a 172-174. § szerinti jogvitás eljárást kezdeményezni, amennyiben

a) a 78. § (2) bekezdés szerinti szerződés az ajánlattételtől számított harminc napon belül nem jön létre, vagy

b) a kötelezett médiaszolgáltató a jogosult műsorterjesztő jogszabályban vagy szerződésben meghatározott műsorterjesztést érintő jogát vagy jogos érdekét megsértette.

(2) Amennyiben a műsorterjesztő által fizetendő díj mértéke vitatott, a kötelezett médiaszolgáltatót terheli a díjképzés jogszerűségének, illetve az egyenlő elbánás kötelezettségnek megfelelő eljárás bizonyítása.

81. § (1) A kötelezett médiaszolgáltató köteles a műsorterjesztőkkel a 78. §-ban meghatározott kötelezettség keretében kötött valamennyi szerződését, illetve azok módosításait – a megkötést vagy a módosítást követő harminc napon belül – a Hivatal részére megküldeni, valamint e szerződések megszűnéséről a Hivatalt – a megszűnést követő harminc napon belül – tájékoztatni.

(2) A 78-79. §-ban meghatározott kötelezettséggel kapcsolatban a kötelezett médiaszolgáltatók és a műsorterjesztők kötelesek a Hatóság felhívására adatot szolgáltatni.

 A nemzeti hírügynökség különleges feladatai

101. § (1) A Magyar Távirati Iroda Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, mint nemzeti hírügynökség a 83. §-ban meghatározott célok elérésének feladatán túl az alábbi közszolgálati feladatokat látja el:

a) a közérdeklődésre számot tartó hazai és külföldi eseményekről híreket, tudósításokat, fényképeket, adathordozókat, háttéranyagokat, grafikákat, dokumentációs adatokat szolgáltat,

b) biztosítja a hozzáférhetőséget minden olyan hírhez és tudósításhoz, amelynek ismerete szükséges a nyilvánosság számára a közösségi és az egyéni jogok és érdekek megfelelő érvényesítéséhez,

c) közreműködik az állami szervek, más szervezetek és természetes személyek közérdekű közleményeinek a nyomtatott és az elektronikus sajtóhoz történő továbbításában,

d) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a Kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről, az ezzel összefüggő hivatalos közleményeket nyilvánosságra hozza,

e) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt külföldre a legfontosabb magyarországi eseményekről és az ország életének főbb folyamatairól,

f) rendszeresen és tényszerűen tájékoztat a Magyar Köztársaság határain kívül élő magyarság életéről, illetve számára hírszolgáltatást nyújt,

g) rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt a hazai nemzeti és etnikai kisebbségek életéről,

h) választási időszakban külön törvényben meghatározottak szerint gondoskodik a tájékoztatásról,

i) rendkívüli állapot, illetve szükségállapot idején külön törvényben meghatározott feladatokat végez,

j) gondoskodik a tevékenysége során birtokába került kulturális értékek és történelmi jelentőségű eredeti dokumentumok tartós megőrzéséről és védelméről,

k) részt vesz a nemzetközi hírügynökségi szervezetek munkájában.

(2) A nemzeti hírügynökség közszolgálati feladatainak ellátása érdekében

a) az ország minden megyéjére és a fővárosra kiterjedő,

b) a Kárpát-medence magyarlakta területeire kiterjedő,

c) az ország nemzetközi kapcsolatrendszerének és érdekeinek megfelelő külföldi

tudósítói hálózatot működtet.

(3) Rendkívüli állapot, szükségállapot, veszélyhelyzet, külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váratlan betörése, továbbá az ország területének a Magyar Honvédség légvédelmi és repülő készültségi erőivel való oltalmazása esetén az Országgyűlés, a Honvédelmi Tanács, a köztársasági elnök és a Kormány, illetőleg törvényben meghatározott személyek és szervek – a helyzetnek megfelelő szükséges mértékben – a 32. § (6) bekezdés szerint kötelezhetik a nemzeti hírügynökséget a tájékoztatásra.

(4) A nemzeti hírügynökség a többi közszolgálati médiaszolgáltató számára kizárólagos joggal hírműsorokat gyárt, továbbá működteti a közszolgálati médiaszolgáltatók egységes hírportálját, a közszolgálati médiaszolgáltatók más internetes sajtótermékeit, továbbá az internetről elérhető, lekérhető médiaszolgáltatásait.

 

NEGYEDIK RÉSZ – A MÉDIASZOLGÁLTATÁSOK ÉS A SAJTÓTERMÉKEK FELÜGYELETE

I. Fejezet- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság

Általános szabályok

109. § (1) A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) autonóm államigazgatási szerv, amely kizárólag a törvényeknek van alárendelve.

(2) A Hatóság a frekvenciagazdálkodás és a hírközlés területén részt vesz a Kormány – jogszabályokban meghatározott – politikájának végrehajtásában. A Hatóság számára feladatot csak törvény, vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály írhat elő.

(3) A Hatóság önálló hatáskörrel rendelkező szervei: a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke (a továbbiakban: Elnök), a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala.

(4) A Hatóság évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

(5) A hírközlési ágazat tekintetében a Hatóság feladata – különösen az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott céloknak és alapelveknek megfelelően – a hírközlési piac zavartalan, eredményes működésének és fejlődésének, a hírközlési tevékenységet végzők és a felhasználók érdekei védelmének, továbbá a tisztességes, hatékony verseny kialakulásának, illetve fenntartásának elősegítése az elektronikus hírközlési ágazatban, valamint a hírközlési tevékenységet végző szervezetek és személyek jogszabályoknak megfelelő magatartásának felügyelete.

(6) A Hatóság a feladatát és a hatáskörét önállóan, a jogszabályoknak megfelelően gyakorolja.

(7) Hírközlési hatósági hatáskört a Hatóságtól elvonni nem lehet.

(8) A Kormány nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatos közigazgatási feladatait a Közigazgatási Frekvenciagazdálkodási Hatóság (a továbbiakban: KFGH) látja el.

(9) A KFGH a Hivatal szervezetében és a főigazgató irányítása alatt önálló hatáskörű szervezeti egységként működik.

110. § A Hatóság a hírközlési ágazat tekintetében külön törvényben foglaltak szerint:

a) nyilatkozik a hatáskörével összefüggő jogszabályalkotási és – módosítási igényekről és javaslatokról,

b) felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ezekhez kapcsolódó informatikai piac működését,

c) folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és arról összehasonlító elemzéseket készít,

d) piacelemzést végez,

e) eljár a kötelezett szolgáltató számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben,

f) eljár a hírközlésre vonatkozó szabály megsértése miatt, illetve szerződéskötéssel kapcsolatos jogviták esetén indított eljárásokban,

g) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt elektronikus hírközlési és postai hatósági feladatokat,

h) a gazdálkodás körében – e törvényben és más jogszabályokban foglaltak szerint – gyakorolja a rádiófrekvenciákra és azonosítókra vonatkozó állami tulajdonosi jogokat, polgári célú gazdálkodást folytat a

rádiófrekvenciák és azonosítók vonatkozásában,

i) ellátja az egyéb jogszabályban foglalt hatósági és nem hatósági feladatokat.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnöke és elnökhelyettese

111. § (1) Az Elnök

a) ellátja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetését,

b) gyakorolja a 110. §-ban meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján az Elnököt megillető hatásköröket,

c) a 134. § szerint előterjeszti a Hatóság éves költségvetésének tervezetét, valamint éves intézményi költségvetési beszámolóját,

d) javaslatot tesz a hírközlést és a médiaszolgáltatásokat érintő jogszabály módosítására,

e) a minősített adat védelméről szóló törvény rendelkezései alapján dönt a Hatóság tevékenysége során kezelt adatok minősítéséről.

(2) Az Elnök további feladatai:

a) összehívja és vezeti a Médiatanács üléseit,

aa) addig az időpontig, ameddig az Országgyűlés nem választja meg a Médiatanács elnökévé, tanácskozási joggal,

ab) a Médiatanács elnökévé történő megválasztását követően szavazati joggal,

b) intézkedik a Médiatanács üléseinek előkészítéséről,

c) kinevezi az elnökhelyetteseket, és gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést, illetve a visszahívást is,

d) kinevezi a Hivatal főigazgatóját és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat, ideértve a felmentést és a visszahívást is,

e) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a főigazgatóhelyetteseket,

f) kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a Média- és Hírközlési Biztost, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat,

g) elfogadja a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát,

h) képviseli a Hatóságot, különösen az Európai Bizottsággal és a tagállami szabályozó hatóságokkal történő kapcsolattartás és egyeztetés során,

i) minden év február 28-ig közzéteszi a Hatóság éves munkatervét és költségvetési tervének főbb mutatószámait, valamint június 30-ig az előző évi gazdálkodásának éves értékelését,

j) évente megállapítja a szakmai előkészítő munkákkal kapcsolatos feladatokat,

k) jelzi az elektronikus hírközlésért felelős miniszternek a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, és javaslatot tesz az általa szükségesnek ítélt intézkedések megtételére,

l) az állam nevében megbízás alapján eljár nemzetközi szervezeteknél,

m) a Hatóság nevében évente együttműködési megállapodást köt a fogyasztóvédelmi hatósággal és a versenyhatósággal,

n) a hírközlés területén másodfokú szervként jár el a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében,

o) a főigazgató javaslatára kinevezi, felmenti, illetve visszahívja a KFGH igazgatóját.

(3) Az Elnököt a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre.

(4) Elnöknek olyan személy nevezhető ki, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(5) Az Elnök a (3) bekezdésben meghatározott időtartam lejárta után újból kinevezhető.

(6) Az Elnököt nem lehet utasítani feladatkörének ellátásával és hatáskörének gyakorlásával kapcsolatos eljárása és döntése vonatkozásában. Az Elnök – a Hivatal törvényben meghatározott hatósági ügyei tekintetében – egyedi döntésre a Hivatalnak utasítást nem adhat.

112. § (1) Az Elnök jogosult két elnökhelyettes határozatlan időre történő kinevezésére. Az elnökhelyettes kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az elnökhelyettes a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feltételek esetén helyettesíti az elnököt. Az Elnök a másodfokú hatósági döntési hatáskört jogosult – megfelelően körülírt felhatalmazással – az érintett elnökhelyettesre delegálni. E delegált hatáskörében eljárva az elnökhelyettes nem utasítható a másodfokú hatósági döntéshozatal során. Az elnökhelyettes egyéb feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat határozza

meg.

(3) Az Elnök miniszteri, az elnökhelyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az elnök esetében a miniszter jogállására vonatkozó, az elnökhelyettes esetében az államtitkár jogállására vonatkozó, más törvényben foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

(4) Az Elnök és az elnökhelyettes társadalombiztosítási jogállására a közszolgálati jogviszonyban állókra vonatkozó szabályok az irányadók. Megbízatásuk időtartama közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetőleg nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(5) Az Elnök – a kinevezését követően haladéktalanul – hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. Ha az Elnök igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget, az összeférhetetlenség jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

(6) A miniszterelnök az Elnöknek az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatait az Elnök megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja az Elnököt az (5) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(7) Az elnökhelyettes tekintetében az (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot az elnökhelyettes vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

113. § (1) Az Elnök megbízatása megszűnik, ha

a) a megbízatás időtartama lejár,

b) lemond,

c) meghal,

d) a miniszterelnök a (2) bekezdés szerint felmenti.

(2) A miniszterelnök felmenti az Elnököt, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha az Elnökkel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az Elnök bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az Elnök tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg,

c) cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezték,

d) ha neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak.

(3) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén az Elnököt a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az Elnök három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(4) Az elnökhelyettes megbízatása megszűnik, ha

a) lemond,

b) meghal,

c) az Elnök az (5) bekezdés szerint felmenti,

d) az Elnök a (6) bekezdés szerint visszahívja.

(5) Az Elnök felmenti az elnökhelyettest, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha az elnökhelyettessel szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnökhelyettes bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy az elnökhelyettes tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(6) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti az elnökhelyettes megbízását. A visszahívást nem kell indokolni.

(7) A megbízatás (4) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén az elnökhelyettest a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnökhelyettes három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(8) Az Elnök, illetve az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét elnökként, illetve elnökhelyettesként hozott döntése érintette.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala

114. § (1) A Hivatal élén az Elnök által határozatlan időre kinevezett főigazgató áll.

(2) A Hivatal gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a Hivatalt megillető hatásköröket, továbbá ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által e törvény és más jogszabályok keretei között ráruházott feladatokat.

(3) A Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére szakmai támogatást nyújt feladataik ellátásához.

(4) A KFGH élén az Elnök által a főigazgató javaslatára határozatlan időre kinevezett igazgató áll, felette a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés, illetve a visszahívás kivételével – a főigazgató gyakorolja. A KFGH igazgatója kinevezésének, felmentésének, illetve visszahívásának feltételeire a 117. §-nak a főigazgató-helyettesre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A nem polgári célú frekvenciagazdálkodással kapcsolatban külön jogszabályban meghatározott ügyekben a KFGH jár el.

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság főigazgatója és főigazgató-helyettese

115. § (1) A főigazgatót az Elnök nevezi ki.

(2) A főigazgató kinevezésére a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(3) A főigazgató államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgatót nem lehet utasítani az elsőfokú hatósági határozathozatali joggyakorlása során.

(5) A főigazgató megbízatása megszűnik, ha

a) tisztségéről lemond,

b) meghal,

c) az Elnök a (6) bekezdés szerint felmenti,

d) az Elnök a (7) bekezdés szerint visszahívja.

(6) Az Elnök felmenti a főigazgatót, ha

a) a 118. § (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a kinevezését, illetve az összeférhetetlenség okának felmerülését követő harminc napon belül nem szünteti meg,

b) ha a főigazgatóval szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként a főigazgató bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a főigazgató tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(7) Az Elnök visszahívással is megszüntetheti a főigazgató megbízatását. A visszahívást indokolni kell.

(8) A főigazgató megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét főigazgatóként hozott döntése érintette.

(9) A megbízatás (5) bekezdés a) vagy d) pont szerinti megszűnése esetén a főigazgatót a megszűnéskori havi illetménye kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha a főigazgató három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (8) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben egyhavi illetménye illeti meg végkielégítésként.

(10) A főigazgató tekintetében a 112. § (5) bekezdésben meghatározottakat alkalmazni kell, míg a 112. § (6) bekezdésben meghatározott jogosultságot a főigazgató vonatkozásában az Elnök gyakorolja.

116. § A főigazgató feladatai:

a) az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, és a Hivatal vezetése körében az elnök helyettesének minősül,

b) gyakorolja a 110. § szerint meghatározott hatáskörökből a külön jogszabály alapján a főigazgatót megillető hatásköröket,

c) biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését,

d) javaslatot tesz az Elnöknek a főigazgató-helyettesek kinevezésére, felmentésére, illetve visszahívására, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében, az Elnök közvetlen vezetése alatti szervezeti egységek kivételével,

e) gondoskodik az e törvényben meghatározott információk közzétételéről,

f) a Médiatanács elnökének meghívása alapján tanácskozási joggal részt vesz a Médiatanács ülésein,

g) biztosítja, hogy a Hivatal az Elnök, az elnökhelyettesek, a Médiatanács, illetve a Médiatanács tagjai részére feladataik ellátásához az Elnök által – a Médiatanács és tagjai esetében a Médiatanács elnökeként – meghatározott

mértékben és módon szakmai támogatást nyújtson,

h) ellátja a jogszabály, illetve az Elnök által – a Hatóság elnökeként és a Médiatanács elnökeként – e törvény keretei között ráruházott feladatokat és jogköröket

117. § (1) A főigazgató javaslatára az Elnök jogosult főigazgató-helyetteseket kinevezni. A főigazgató-helyettesek számát és feladatkörét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatában kell meghatározni.

(2) A főigazgató-helyettes olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év, a műsorszórással, a médiaszolgáltatással, a média hatósági felügyeletével, az elektronikus hírközléssel, vagy a hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A főigazgató-helyettes helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

(4) A főigazgató-helyettesre a főigazgatóra vonatkozó, a 115. § (5)-(10) bekezdésében foglalt rendelkezéseket alkalmazni kell.

 

 

II. Fejezet- A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

A Médiatanács jogállása és szervezete

123. § (1) A Médiatanács a Hatóság önálló hatáskörű, az Országgyűlés felügyelete alatt álló, jogi személyiséggel rendelkező szerve. A Médiatanács az Országos Rádió és Televízió Testület jogutódja.

(2) A Médiatanács és tagjai csak a törvénynek vannak alárendelve, és tevékenységük körében nem utasíthatók.

(3) A Médiatanács székhelye Budapest.

(4) A Hivatal a Médiatanács hivatali szerve.

(5) A Médiatanács, illetve annak tagja a Hivatalon keresztül adott megbízás alapján külső szakértőt is alkalmazhat.

A Médiatanács választása

124. § (1) A Médiatanács elnökét és négy tagját az Országgyűlés – a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával – kilenc évre választja egyidejű, listás szavazással.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja olyan személy lehet, aki az országgyűlési képviselők választásán választójoggal rendelkezik, büntetlen előéletű, nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint felsőfokú végzettséggel és legalább három év műsorterjesztéssel, médiaszolgáltatással, a médiaszolgáltatások hatósági felügyeletével, elektronikus hírközléssel, vagy hírközlési hatósági felügyelettel összefüggő közgazdasági, társadalomtudományi, jogi, műszaki vagy vezetői (vezető testületben tagsági), illetve igazgatási gyakorlattal rendelkezik.

(3) A Médiatanács tagjaira

a) legfeljebb hatvan, de legkésőbb harminc nappal a tagok megbízatása időtartamának letelte előtt,

b) az a) ponton kívüli esetekben a megbízatás megszűnéséről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül,

az országgyűlési képviselőcsoportok egy-egy tagjából álló eseti bizottság (a továbbiakban: jelölőbizottság) egyhangú szavazással tesz javaslatot.

(4) A jelölőbizottság tagjai minden szavazás során az őket jelölő országgyűlési képviselőcsoport létszámának megfelelő mértékű szavazattal rendelkeznek.

(5) A jelölőbizottság felállításáról szóló országgyűlési határozat rendelkezik arról, hogy mennyi idő áll az országgyűlési képviselőcsoportok rendelkezésére a jelölőbizottsági tagok jelölésére. A jelölési folyamat megkezdhető abban az esetben is, ha valamely képviselőcsoport nem jelöl tagot a jelölőbizottságba az országgyűlési határozatban meghatározott határidőn belül.

(6) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a meghatározott határidőn belül nem tud négy tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a második jelölési körben a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(7) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés a) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon

belül négy jelöltet állítani, akkor a mandátuma megszűnik, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

(8) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben az ott meghatározott határidőn belül nem tud tagjelöltet javasolni, a jelölőbizottság a szavazati mérték legalább kétharmadával javasolhat jelöltet.

(9) Ha a jelölőbizottság a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a második jelölési körben sem tud nyolc napon belül jelöltet állítani, akkor megszűnik a mandátuma, és új jelölőbizottságot kell felállítani.

125. § (1) A Hatóság miniszterelnök által kinevezett Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik.

(2) A Médiatanács elnöke és tagja a megválasztásával, illetve – ha megválasztására hivatali elődje megbízatásának megszűnését megelőzően kerül sor – hivatali elődje megbízatásának megszűnésekor hivatalba lép.

(3) Ha a Hatóság Elnökének a megbízatása megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg megszűnik a Médiatanács elnökségére vonatkozó megbízatása is. Ebben az esetben a Hatóság miniszterelnök által kinevezett új Elnöke a kinevezés tényével és időpontjában a Médiatanács elnökjelöltjévé válik. Megválasztásáról az Országgyűlés jelenlevő képviselőinek kétharmada dönt.

(4) Ha az Országgyűlés nem választja meg a Hatóság Elnökét a Médiatanács elnökévé, akkor ebben az esetben is a Hatóság Elnöke hívja össze a Médiatanács üléseit, amelyen tanácskozási és ülésvezetési joggal vesz részt, de a döntéshozatalnak nem lesz részese. A Hatóság Elnökének ülésösszehívási és – vezetési joga a miniszterelnök általi kinevezés pillanatától, a Médiatanács teljes jogú elnökévé történő megválasztásáig él.

(5) A Médiatanács tagja és elnöke újraválasztható, ha a megbízatása nem összeférhetetlenségi okból, felmentéssel, vagy kizárással szűnt meg.

(6) Az új tag megbízatása a Médiatanács korábban megválasztott tagjai megbízatásának hátralévő idejére szól.

(7) A Médiatanács elnöke megbízatási időtartama a Hatóság elnöki megbízatásának időtartamához kötött.

126. § (1) A Médiatanács tagja a megválasztását követően a Médiatanács elnöke részére haladéktalanul hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.

(2) A Médiatanács elnöke a Médiatanács tagjának az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatait a Médiatanács tagja megbízatásának megszűnéséig kezeli, és bármikor felhívhatja a tagot az (1) bekezdés szerinti adatok igazolására.

(3) A Médiatanács elnöke tekintetében az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az (1) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettséget a Médiatanács elnöke a Médiatanács részére teljesíti, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultságot a Médiatanács gyakorolja. A Médiatanács e bekezdésben meghatározott hatáskörének gyakorlásában a Médiatanács elnöke nem vesz részt.

Összeférhetetlenségi szabályok

127. § (1) A Médiatanács elnökére és tagjaira a Hatóság Elnökére, elnökhelyettesére, valamint főigazgatójára és főigazgató-helyettesére vonatkozó, a 118. § (1) bekezdésben foglalt összeférhetetlenségi szabályok, illetve a 118. § (3) bekezdésben foglalt kizáró okok megfelelően irányadók.

(2) A Médiatanács tagja vonatkozásában nem minősül összeférhetetlennek a sajtótermék kiadójával vagy alapítójával létrehozott, tudományos tevékenység végzésére, tudományos eredmények közzétételére, vagy tudományos ismeretterjesztésre vonatkozó munkaviszony, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony.

A Médiatanács tagjainak kötelezettségei

128. § (1) A Médiatanács tagja a feladata ellátása során tudomására jutott minősített adatot és üzleti titkot köteles megőrizni.

(2) A Médiatanács tagja hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés elnöke előtt a 3. számú melléklet szerinti esküt tesz.

(3) A Médiatanács tagja az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint köteles vagyonnyilatkozatot tenni, első ízben a megválasztását követő harminc napon belül. A vagyonnyilatkozat kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatának kezelésére, nyilvántartására, ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A Médiatanács tagjai megbízatásának megszűnése

129. § (1) A Médiatanács tagjainak megbízatása megszűnik:

a) a Médiatanács megbízatási idejének lejártával,

b) lemondással,

c) az összeférhetetlenség megállapításával,

d) felmentéssel,

e) kizárással,

f) a tag halálával.

(2) Összeférhetetlenség miatt meg kell szüntetni a Médiatanács elnökének vagy tagjának megbízatását, ha az elnökkel vagy a taggal szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, illetve ha az elnök vagy a tag vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését megtagadja, a teljesítést elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában lényeges adatot, tényt valótlanul közöl, továbbá, ha a 126. § (1) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének önhibájából adódóan nem tesz eleget.

(3) Ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben összeférhetetlenségi ok merül fel és az ok keletkezésétől, illetve az összeférhetetlenséget megállapító ülés időpontjától számított harminc napon belül az összeférhetetlenségi ok megszüntetése nem történik meg, a Médiatanács teljes ülése határozatban megállapítja, hogy az elnök vagy a tag vagy testületi tagsága megszűnt. A Médiatanács elnöke, illetőleg tagja az összeférhetetlenséget megállapító határozat meghozatalának időpontjától a tisztségéből eredő jogkörét nem gyakorolhatja.

(4) A Médiatanács tagja megbízatásának megszűnését az (1) bekezdés b), valamint f) pont esetében a Médiatanács elnöke, az (1) bekezdés c), d) és e) pont esetében a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki. A Médiatanács elnöke megbízatásának megszűnését a Médiatanács teljes ülése állapítja meg és hirdeti ki.

(5) Felmentéssel szűnik meg a megbízatás, ha a Médiatanács elnökét vagy tagját cselekvőképességét érintő gondnokság alá helyezték.

(6) Kizárással szűnik meg a megbízatás,

a) ha a Médiatanács elnöke vagy tagja neki felróható okból több mint hat hónapon át nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak,

b) ha a Médiatanács elnökével vagy tagjával szemben lefolytatott büntetőeljárás eredményeként az elnök vagy a tag bűnösségét a bíróság – szabadságvesztés vagy a Médiatanács elnöke vagy tagja tevékenységének megfelelő foglalkozástól eltiltás büntetést tartalmazó – jogerős ítélete állapította meg.

(7) Ha a Médiatanács ülése összeférhetetlenségről, felmentésről vagy kizárásról dönt, az érintett elnök vagy tag a szavazásban nem vehet részt, ilyen ügyekben a szavazásra jogosultak egyhangú határozata szükséges. Ha az említett kérdésekről megismételt szavazás esetén egyhangú döntés nem születik, a Médiatanács elnöke az Országgyűlésnek javasolja a döntés meghozatalát. Ebben az esetben az összeférhetetlenségről, a felmentésről vagy a kizárásról a jelenlévő képviselők kétharmadának szavazatával az Országgyűlés dönt.

(8) A Médiatanács elnöke esetében a (3), (6) és (7) bekezdés szerinti eljárásokban az elnök jogkörében az ügyrend szerint meghatározott tag jár el.

(9) A Médiatanács elnöke és tagja megbízatásának megszűnése után egy éven át

a) nem létesíthet munkaviszonyt, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt olyan gazdasági társasággal,

b) nem létesíthet rendszeres gazdasági kapcsolatot gazdasági társaság vezető tisztségviselőjeként vagy tulajdonosaként olyan gazdasági társasággal, illetve

c) nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban,

amelynek jogát vagy jogos érdekét a Médiatanács elnökeként, illetve tagjaként hozott döntése érintette.

(10) A megbízatás (1) bekezdés a) vagy b) pont szerinti megszűnése esetén a Médiatanács elnökét és tagját a megszűnéskori havi tiszteletdíja kétszeresének megfelelő összegű végkielégítés illeti meg. Ha az elnök, illetve a tag három évnél rövidebb ideig töltötte be tisztségét, úgy a (9) bekezdésben meghatározott tilalom a megbízatás megszűnésétől számított hat hónapig áll fenn, és ebben az esetben az elnököt, illetve a tagot egyhavi tiszteletdíja illeti meg végkielégítésként.

A Médiatanács tagjainak díjazása

130. § (1) A Médiatanács elnöke a miniszter illetménye hatvan százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult.

(2) A Médiatanács tagja az államtitkár illetménye hetvenöt százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíjban részesül, illetve költségtérítésre jogosult

A Médiatanács működése

131. § (1) A Médiatanács maga határozza meg ügyrendjét, amelyet a Magyar Közlönyben közzétesz.

(2) Ha a Médiatanács elnöke a Médiatanács ülésén akadályoztatása miatt nem vesz részt, az elnöki feladatokat a Médiatanács tagjai az ügyrendben meghatározott sorrendben, egymást követően látják el. Az elnöki feladatokat ellátó tag a szavazásban részt vehet.

A Médiatanács feladatai

132. § A Médiatanács a 181-182. §-okkal összhangban:

a) ellenőrzi és biztosítja a sajtószabadság érvényesülését e törvény és az Smtv. keretei között,

b) ellátja az állami tulajdonban lévő, médiaszolgáltatás céljára biztosított korlátos erőforrásokat használó médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásának és a pályázat elbírálásának feladatát,

c) ellátja a törvényben előírt felügyeleti és ellenőrzési feladatokat,

d) műsorfigyelő és – elemző szolgálatot működtet,

e) véleményt nyilvánít a médiával és a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről,

f) rendszeresen ellenőrzi a vele kötött hatósági szerződések megtartását,

g) állásfoglalásokat, javaslatokat dolgoz ki a magyar médiaszolgáltatási rendszer fejlesztésének elvi kérdéseire vonatkozóan,

h) kezdeményezi a fogyasztóvédelemmel és a tisztességtelen piaci magatartás tilalmával kapcsolatos eljárásokat,

i) beszámolót készít a műsorkvótákra vonatkozó kötelezettségek teljesítéséről az Európai Bizottság részére,

j) szükség esetén kezdeményezheti az audiovizuális politikáért felelős miniszternél e törvény módosítását,

k) kezdeményező szerepet vállal a médiaműveltség, a médiatudatosság magyarországi fejlesztésében, ennek keretében összehangolja más állami szereplők médiaműveltséghez kapcsolódó tevékenységét, segíti a kormányt az Európai Unió felé e tárgyban esedékes időszakos beszámoló elkészítésében,

l) ellátja e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott más jogszabályban meghatározott egyéb feladatait.

A Médiatanács beszámolója

133. § (1) A Médiatanács minden év május 31-ig előterjeszti az Országgyűlésnek a megelőző évi tevékenységére vonatkozó beszámolóját. A beszámolóban értékelnie kell:

a) a szólás-, vélemény- és sajtószabadság, a tájékoztatás kiegyensúlyozottságának helyzetét,

b) a médiaszolgáltatók és műsorterjesztők tulajdoni helyzetének alakulását,

c) a médiaszolgáltatási szükségletek kielégítésére szolgáló frekvenciagazdálkodás helyzetét,

d) a médiaszolgáltatás gazdasági helyzetét, pénzügyi feltételeinek alakulását.

(2) A beszámolót nyomtatott formában, valamint az audiovizuális politikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium és a Hatóság honlapján közzé kell tenni.

III. Fejezet- A MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI BIZTOS

Általános szabályok

139. § (1) A Hatóság részeként Média- és Hírközlési Biztos (a továbbiakban: Biztos) működik. A Biztos az elektronikus hírközlési szolgáltatást illetve médiaszolgáltatást igénybe vevő felhasználókat, előfizetőket, nézőket, hallgatókat, fogyasztókat, illetve sajtótermék olvasóit megillető, elektronikus hírközléssel és a médiaszolgáltatásokkal, sajtótermékekkel kapcsolatos jogok, valamint méltánylást érdemlő érdekek érvényesülésének elősegítésében működik közre. A Biztos eljár az e törvényben meghatározott ügyekben.

(2) A Biztost az Elnök nevezi ki és menti fel, valamint gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A Biztos főosztályvezetői besorolású köztisztviselő. A Biztos a jelen Fejezet szerinti feladatai ellátása körében nem utasítható, tevékenységéről az Elnöknek, illetve a Médiatanácsnak számol be a 143. §-ban meghatározott módon.

(3) A Biztosra megfelelően alkalmazni kell a 111. § (4) bekezdésben foglaltakat.

(4) A Biztost a feladatai ellátásában az általa vezetett Média- és Hírközlési Biztos Hivatala (a továbbiakban: Biztos hivatala) segíti, a Biztos hivatalának köztisztviselőit az Elnök nevezi ki illetve menti fel, felettük a kinevezés és a felmentés kivételével a Biztos gyakorolja a munkáltatói jogokat.

(5) A Biztos hivatalának működését, szervezeti felépítését, belső és külső kapcsolatrendszerét a Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata és a Biztos hivatalának ügyrendje határozza meg. A Biztos hivatalának ügyrendjét a Biztos készíti elő és az Elnök hagyja jóvá.

(6) A Biztos hivatalának költségvetését a Hatóság költségvetésén belül, elkülönítetten kell megállapítani.

140. § (1) Valamely médiaszolgáltatás, sajtótermék, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos olyan magatartás észlelése esetén, amely a médiaszolgáltatásra vagy az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó szabály megsértésének nem minősül, illetve nem tartozik a Médiatanács, az Elnök és a

Hivatal hatáskörébe, de a médiaszolgáltatást, a sajtóterméket, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatást igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők vagy hallgatók méltányolandó érdekének sérelmét okozza vagy okozhatja,

a) az, akit érdeksérelem ért, vagy akinél érdeksérelem bekövetkezésének közvetlen veszélye áll fenn, vagy

b) a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet, ha az érdeksérelem a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti, a Biztos Hivatalánál panasszal élhet.

(2) Az Elnökhöz, a Hivatalhoz illetve a Médiatanácshoz érkezett olyan kérelmeket, illetve bejelentéseket, amelyek tartalmuk szerint megfelelnek az (1) bekezdésben foglaltaknak, és tartalmazzák a 141. § (5) bekezdés szerinti adatokat, az Elnök, a Hivatal, illetve a Médiatanács öt munkanapon belül átteszi a Biztoshoz, aki azt a továbbiakban hozzá érkezett panaszként bírálja el. Erről, a tényről, valamint az áttétehői a kérelmezőt illetve a bejelentőt az áttétellel egyidejűleg értesítem kell. A Biztos erre irányuló panasz hiányában hivatalból is jogosult intézkedni, amennyiben az (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelemről egyéb úton tudomást szerez.

A Biztos eljárása

141. § (1) A Biztos eljárása nem hatósági eljárás, hatósági hatáskört nem gyakorolhat, hatósági ügy érdemében döntést nem hozhat. A 140. § (1) bekezdés szerinti panasz nem hatósági ügy. A Biztos a 140. § (1) bekezdés szerinti panaszokkal kapcsolatos eljárása során a 140-141. § szerint jár el. Eljárása során, a panasz kivizsgálása érdekében az e törvényben nem szabályozott kérdésekben megfelelően alkalmazza a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit, valamint eljárási alapelveit. A Biztos köteles az eljárását a 151. §-ban foglalt határidő szerint lefolytatni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít bele

a) az (5) bekezdés szerinti hiánypótlás ideje,

b) a 142. § (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás ideje,

c) a 142. § (2) bekezdés szerinti eljárás ideje,

d) a 142. § (4) bekezdés szerinti nyilatkozattétel ideje, valamint

e) a 142. § (8) bekezdés szerinti közléstől számított azon idő, amíg a szolgáltató vagy kiadó nyilatkozatot tesz, állást foglal, illetve értesíti a Biztost a megtett intézkedésről.

(3) A Biztos a panaszt megvizsgálja, és ha a panasz nyilvánvalóan alaptalan, vagy az abban szereplő érdeksérelem illetőleg annak közvetlen veszélye csekély jelentőségű, illetve a panaszban foglalt ügy nem tartozik a Biztos hatáskörébe, erről a panaszost tizenöt napon belül értesíti. A Biztos az értesítésben szükség szerint tájékoztatja a panaszost az elektronikus hírközlésre, illetve médiaszolgáltatásra vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról. Amennyiben a panaszban foglaltak a Hivatal, az Elnök, a Médiatanács vagy más szerv hatósági hatáskörébe tartoznak, a Biztos tizenöt napon belül átteszi a hatósági hatáskörrel rendelkező szervnek, erről egyidejűleg értesíti a panaszost.

(4) A panaszos kérheti természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Biztos kivonatot készít a panaszról akként, hogy abból a panaszos kilétére vonatkozóan következtetés ne legyen levonható. A Biztos a panasz kivizsgálása céljából, a kivizsgálásra irányuló eljárás befejezését követő egy évig kezeli a panaszosnak a panasszal közvetlenül összefüggő azon személyes adatait, amelyek az eljárás során a Biztos tudomására jutottak. Erre a tényre a panaszos figyelmét fel kell hívni.

(5) A panaszban meg kell jelölni a panaszos nevét és lakcímét vagy levelezési címét, a Biztos intézkedésére okot adó fennálló vagy fenyegető érdeksérelmet, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye valószínűsíthető, valamint a 140. § (1) bekezdésben foglalt egyéb feltételek fennállását valószínűsítő, illetve igazoló körülményeket. Hiányos panasz esetén – amennyiben a rendelkezésre álló adatok szerint a jelentős érdeksérelem valószínűsíthetően fennáll – a Biztos a panaszost határidő megjelölésével hiánypótlásra hívja fel. Egyebekben hiányos panasz esetén, vagy akkor, ha a panaszos a felhívás ellenére a hiánypótlást nem, vagy nem megfelelően teljesítette, a beadvány nem tekinthető panasznak, ezért a Biztos nem jár el.

142. § (1) A Biztos a panasz, illetve az egyéb úton tudomására jutott, a 140. § (1) bekezdés b) pontban meghatározott érdeksérelem kivizsgálása érdekében bármely média-, illetve hírközlési szolgáltatótól, vagy sajtótermék kiadójától az érdeksérelemmel összefüggő adatokat, felvilágosítást és nyilatkozatot kérhet, valamint megfelelően alkalmazhatja a Ket. hatósági ellenőrzésre, valamint e törvénynek a tényállás tisztázására vonatkozó rendelkezései szerinti egyéb eszközöket. Az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató tizenöt napon belül köteles a kért adatot, felvilágosítást, nyilatkozatot a Biztos számára szolgáltatni, abban az esetben is, ha az adat üzleti titoknak minősül. A Biztos köteles a tudomására jutott üzleti titkot megtartani, azt az adatközlő kérésére zárt iratként

kezeli.

(2) Amennyiben az érintett média-, illetve hírközlési szolgáltató vagy sajtóterméket kiadó a kért adatot a Biztos számára határidőben nem szolgáltatja, a Biztos a Hivatalhoz fordul. A Hivatal a Biztos kezdeményezésére a Biztos által megjelölt, az érdeksérelemmel összefüggő adat szolgáltatására kötelezi az érintett média-, vagy hírközlési szolgáltatót, illetve kiadót az (1) bekezdésnek megfelelően. Az adatszolgáltatásra megfelelő határidőt kell előírni. A kötelezett szolgáltató vagy kiadó a közléstől számított nyolc napon belül kérheti a döntés felülvizsgálatát a Fővárosi Bíróságtól. A Fővárosi Bíróság nemperes eljárásban nyolc napon belül dönt. Amennyiben a szolgáltató a kért adatokat az előírt határidőre nem, hiányosan vagy a valóságnak nem megfelelően bocsátja a Hivatal rendelkezésére, a Hivatal a 175. § (8) bekezdésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja. A Hivatal a beérkezett adatokat átadja a Biztosnak.

(3) A Biztos eljárása során az érdeksérelemre vonatkozóan a hírközlési vagy médiaszolgáltatóval, vagy sajtótermék kiadójával szóban vagy írásban egyeztetést folytat (egyeztetési eljárás). Az egyeztetési eljárásba a Biztos – amennyiben ezt célravezetőnek ítéli, és a panaszos ezt kéri – bevonja a panaszost, valamint, ha az ügy a fogyasztók jelentős számát érinti, bevonhatja a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet képviselőjét.

(4) Az egyeztetési eljárásban a Biztos az érdeksérelem leírását – határidő jelölésével – nyilatkozattételre megküldi a hírközlési vagy médiaszolgáltatónak, illetve sajtótermék kiadójának.

(5) A hírközlési vagy médiaszolgáltató, illetve a sajtóterméket kiadó írásban közölt nyilatkozata, illetve válasza alapján – indokolt esetben – a Biztos személyes egyeztetésre hívja az érintett szolgáltató képviselőjét, illetve szükséges esetben a panaszost, valamint képviselője útján a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetet.

(6) Amennyiben a Biztos és a hírközlési vagy médiaszolgáltató, sajtóterméket kiadó, illetve műsorterjesztő között nem jön létre megegyezés az érdeksérelem, illetve annak közvetlen veszélye elhárítása érdekében, a Biztos az egyeztetési eljárás eredményét jelentésben rögzíti, és a (8)-(9) bekezdésben foglaltaknak megfelelően jár el. Amennyiben az egyeztetési eljárás eredményre vezet, a megegyezést a Biztos és az érintett szolgáltató megállapodásban rögzítik, melyet a Biztos a panaszosnak megküld, illetve ha az eljárás tárgya a fogyasztók jelentős számát érinti a megállapodást a Biztos a honlapján közzéteszi. A megállapodásban a felek rögzítik az érdeksérelem elhárításának módját.

(7) A megállapodás a felek olyan egybehangzó, önkéntes jognyilatkozata, amelyet a Biztos az érintett szolgáltatóval oly módon köt meg, hogy ezáltal az adott média-, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatást, illetve sajtóterméket igénybe vevő felhasználók, előfizetők, fogyasztók, valamint a nézők, hallgatók, illetve olvasók válnak jogosulttá. A felhasználókra, előfizetőkre, fogyasztókra, valamint a nézőkre, hallgatókra és olvasókra a megállapodásból eredően kötelezettségek nem származhatnak. A megállapodásban foglaltak az érintett felhasználóknak, előfizetőknek, fogyasztóknak, valamint a nézőknek, hallgatóknak és olvasóknak az érintett szolgáltatóval fennálló jogviszonya részét képezi oly módon, hogy a megállapodásban foglaltak egyedi ügyben alkalmazhatóak, arra az érintett felhasználó, előfizető, fogyasztó, valamint a néző, hallgató és olvasó egyedi ügyben hivatkozhat, illetve a megállapodásban foglaltak megtartását a Hatóság hatósági felügyelet keretében ellenőrizheti. A jelen bekezdés szerinti megállapodást kötő szolgáltatónak a fogyasztói érdekek hatékony érvényesítése körében mutatott együttműködését a Hatóság a szolgáltatót érintő egyéb hatósági ügyekben is figyelembe veszi.

(8) Amennyiben az egyeztetési eljárás nem vezet eredményre, a Biztos kezdeményezi (a továbbiakban: kezdeményezés) a hírközlési vagy médiaszolgáltató vagy sajtóterméket kiadó vezető tisztségviselőjénél az érdeksérelem, illetve az érdeksérelem közvetlen veszélyének megszüntetését vagy orvoslását. A szolgáltató nyilatkozatáról, továbbá a kezdeményezésre vonatkozó állásfoglalásáról és a megtett intézkedésről a kezdeményezés közlésétől számított tizenöt napon belül értesíti a Biztost.

(9) A Biztos a kezdeményezés eredményéről jelentést készít, amelyről értesíti az Elnököt. A jelentésben a biztos az érdeksérelem körülményei mellett részletesen feltárja a szolgáltatónak a fennálló vagy fenyegető érdeksérelem kezelésével kapcsolatos magatartását, különösen az érdeksérelem kiküszöbölése és a fogyasztói jólét növelése érdekében tanúsított együttműködési készségét. A Biztos a jelentését nyilvánosságra hozza, amennyiben az a fogyasztók jelentős számát érinti, vagy érintheti, illetve a jelentés alapján ajánlást vagy tájékoztatót adhat ki a fogyasztók számára a további érdeksérelmek elkerülése érdekében.

A Biztos beszámolója

143. § A Biztos a lefolytatott eljárások tapasztalatairól, a kezdeményezések és ajánlások eredményességéről, jelentéseiről, javaslatairól negyedévente beszámolót készít – a hírközlési szolgáltatókat és a műsorterjesztőket érintő ügyek tekintetében – az Elnöknek és – a médiaszolgáltatókat, valamint a sajtótermékek kiadóit érintő ügyek tekintetében – a Médiatanácsnak.

IV. Fejezet – A MÉDIATANÁCS ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG HIVATALÁNAK ELJÁRÁSÁRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása

144. § (1) A Médiatanács és a Hivatal (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: Hatóság) az e törvényben foglalt eltérésekkel a Ket. szerint jár el.

(2) A Médiatanács tagjainak és elnökének a szavazata egyenlő, azaz mindenkinek egy-egy szavazata van.

(3) A Médiatanács határozatképességéhez a tagok – ideértve a Médiatanács elnökét is – több mint felének jelenléte szükséges.

(4) A Médiatanács a döntéseit – a 129. § (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a Médiatanács összes tagjának, ideértve a Médiatanács elnökét is, egyszerű többségével hozza.

Bejelentő

145. § (1) A Hatóság e törvényben meghatározott feladat- és hatáskörével kapcsolatban a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértésére hivatkozással bárki a Hatósághoz címzett bejelentéssel élhet, aki a bejelentés tárgyában nem minősül vagy a jogszabályok alapján nem minősülne ügyfélnek (a továbbiakban: bejelentő).

(2) A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő adatait, a Hatóság eljárására okot adó körülményt, illetőleg azt a tevékenységet vagy magatartást, amelynek alapján a médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértése valószínűsíthető, valamint a bejelentést megalapozó tényeket.

(3) A Hatóság a bejelentés alapján mérlegelése szerint hivatalból eljárást indíthat. Amennyiben a Hatóság a bejelentés alapján nem indít eljárást, arról hivatalos levélben – indokolási kötelezettség nélkül – tájékoztatja a bejelentőt.

(4) A bejelentés alapján megindított hatósági eljárási jogviszonynak a bejelentő nem válik alanyává, a bejelentő a bejelentése alapján hivatalból indított hatósági eljárásban hozott hatósági döntéssel szemben jogorvoslati jogosultsággal nem rendelkezik.

(5) A bejelentő kérheti adatainak a 153. § (2) bekezdés szerinti zárt kezelését.

(6) Amennyiben a bejelentés tartalma szerint kérelemnek és a bejelentő ügyfélnek minősül, abban az esetben a Hatóság e tényről és hatósági eljárás megindításával kapcsolatos jogairól külön tájékoztatja a bejelentőt, ezen kívül egyéb eljárási cselekményt nem tesz.

Jogutódlás

146. § (1) A jogerős határozat alapján jogosított ügyfél helyébe jogutódja léphet.

(2) A jogerős határozattal kötelezett ügyfél helyébe – amennyiben az nem lehetetlen – jogutódja lép. A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén – indokolt esetben a teljesítési határidő kérelmére egy alkalommal történő meghosszabbításával – a jogutód a kötelezettséget önkéntesen teljesítheti. Erről a Hatóság és a jogutód hatósági szerződésben is megállapodhat.

(3) A jogerős határozattal megállapított kötelezettség esetén az ügyfél jogutódjának minősül az a harmadik személy is, akire az eredeti (jogelőd) kötelezett ügyfél a tevékenysége végzésének feltételeit megállapodás alapján átruházza.

(4) Amennyiben a jogutódlás a hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás jogszabályon alapul, abban az esetben a Hatóság a jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

(5) Amennyiben a jogutódlás hatósági eljárás során következik be és a jogutódlás szerződésen alapul, akkor a Hatóság a hatósági hatáskörének gyakorlásához szükséges jogutódlás tényét végzésében megállapítja. E végzés ellen önálló fellebbezésnek helye nincs.

Titoktartás

147. § (1) A Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, illetve állt személyek – a más szervezet számára jogszabályban előírt adatszolgáltatást kivéve – e jogviszony fennállása alatt, és annak megszűnését követően is kötelesek megőrizni a Hatóság tevékenységével, annak ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott személyes adatot, minősített adatot, illetve üzleti titkot, valamint minden olyan adatot, tényt vagy körülményt, amelyet a Hatóság nem köteles törvény előírásai szerint a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt személyek a feladataik ellátásával kapcsolatban tudomásukra jutott adatokat, tényt vagy körülményt jogosulatlanul nem tehetik közzé, nem hasznosíthatják, és nem hozhatják harmadik fél tudomására.

Elektronikus kapcsolattartás

148. § Az e törvényben meghatározott hatásköreiben és eljárásokban a Hatóság kötelezővé teheti az elektronikus kapcsolattartást.

Az eljárás megindítása

149. § (1) A Hatóság a hatáskörébe tartozó ügyekben eljárását hivatalból is megindíthatja, kivéve, ha e törvény szerint az eljárás kizárólag kérelemre indítható.

(2) Amennyiben a Hatóság eljárása során az egyedi hatósági ügy tárgyán kívüli, de azzal szorosan vagy közvetetten összefüggő jogsértésről szerez tudomást, annak vonatkozásában – hatósági döntésének meghozatala előtt – eljárását hivatalból kiterjesztheti. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztéséről az ügyfeleket a Ket. vonatkozó rendelkezései szerint értesíteni kell. Az eljárás hivatalbóli kiterjesztésével az ügyintézési határidő az eljárásra irányadó ügyintézési határidővel meghosszabbodik.

(3) A Hatóság külön jogszabályban meghatározott eljárásaiért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

A hatáskör és az illetékesség vizsgálata

150. § Hatáskör vagy illetékesség hiányában – a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság vizsgálata, illetve áttétel nélkül – a Hatóság jogosult a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, illetve az eljárást megszüntetni.

Ügyintézési határidő

151. § (1) A Hatóság eljárásainak ügyintézési határideje – amennyiben e törvény eltérő szabályokat nem állapít meg – negyven nap.

(2) A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

Kérelem

152. § Az ügyfél kérelmét a Hatóság által e célra rendszeresített nyomtatványon – elektronikus kapcsolattartás esetén elektronikus űrlapon – köteles benyújtani a 42-47. § szerinti bejelentési eljárásokban.

Iratok megtekintése, törvény által védett titok

153. § (1) Az ügy elintézésében résztvevő, a Hatósággal közszolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állók korlátozás nélkül jogosultak a törvény által védett titok megismerésére.

(2) Az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevői megjelölhetik – a közérdekből nyilvános, illetve jogszabályban meghatározottak szerint egyébként törvény által védett titoknak nem minősíthető adatok kivételével – a törvény által védett titok, különösen az üzleti titok védelmére, egyéb méltányolható érdekre, továbbá jelentős médiapolitikai szempontra hivatkozással azokat az adatokat, amelyek zárt kezelését szükségesnek tartják. Ebben az esetben az

ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője köteles olyan iratváltozatot is készíteni, amely az előbbiekben meghatározott adatokat nem tartalmazza.

(3) A (2) bekezdés szerinti adatokat a Hatóság az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli. A Hatóság biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4) A zártan kezelt adatok megismerésére kizárólag az ügyintéző, a jegyzőkönyvvezető, a Hatóság vezetői, a Médiatanács tagja, az illetékes ügyész és a bírósági felülvizsgálat során eljáró bíró jogosult.

(5) A hatósági ügy tárgyával kapcsolatos tevékenységeik ellátásához szükséges mértékben a zártan kezelt adatokat megismerheti továbbá – a Hatóság mérlegelése szerint – más közigazgatási hatóság vagy állami szerv is, amennyiben biztosítja, hogy az átadott adatok legalább olyan védelemben részesüljenek, mint az átadó hatóságnál.

(6) Az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a Hatóság – a jogszabályban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek egyebekben megfelelő – kivonatot készít az eljárás során keletkezett iratról akként, hogy abból az (2) bekezdésben meghatározott adatokra vonatkozóan következtetés ne legyen levonható.

(7) Amennyiben a jogalkalmazás megfelelő gyakorlása, illetve a jogérvényesítés, valamint az ügyfelek jogai gyakorlása érdekében indokolt, a Hatóság felhívhatja az ügyfelet és az eljárás egyéb résztvevőjét a (2) bekezdés szerinti zárt adatkezelés feloldására.

(8) Amennyiben az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a (2) bekezdés szerinti minősítést nem oldja fel, a Hatóság végzésében – amennyiben a jogalkalmazás gyakorlásához vagy az ügyfelek jogérvényesítéséhez elengedhetetlenül szükséges – elrendelheti a zárt adatkezelés feloldását. E végzés ellen az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

Kizárás

154. § (1) Az ügy érdemi elintézésében a Ket. kizárásra vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túl nem vehet részt, akinek az a) pont szerinti jogviszonya az ügyféllel, illetve az ügyfélben befolyásoló részesedéssel rendelkező vagy az ügyfél befolyásoló részesedése mellett működő vállalkozással az eljárás kezdetét megelőző egy éven belül állt fenn, illetőleg akinek hozzátartozója

a) az ügyféllel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban áll, illetve annak vezető tisztségviselője,

b) az ügyfélben tulajdoni részesedéssel rendelkezik,

c) olyan magánszeméllyel, jogi személlyel vagy jogi személyiség nélküli szervezettel áll munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban vagy tagsági viszonyban, illetőleg annak vezető tisztségviselője, vagy abban tulajdoni részesedéssel rendelkezik, amely az ügyféllel rendszeres üzleti kapcsolatban áll,

d) olyan szervezettel áll munkavégzésre irányuló jogviszonyban, amely az ügyfél felügyelő vagy alárendelt szervezete, illetve, amely az ügyfél részére valamely támogatást, illetőleg kizárólagos jogosítványt biztosított, ide nem értve az Alappal vagy a Hatósággal fennálló munkavégzésre irányuló jogviszonyt.

(2) A Hivatal eljáró alkalmazottja a főigazgatónak haladéktalanul köteles bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A Hivatal eljáró alkalmazottja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A Hivatal alkalmazottjának kizárásáról a főigazgató dönt, és szükség esetén kijelöli a Hivatal eljáró alkalmazottját.

(3) A főigazgató haladéktalanul köteles bejelenteni az Elnöknek, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A főigazgató a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A főigazgató kizárása tárgyában az Elnök dönt. Amennyiben a főigazgatóval szemben a kizárási ok fennáll, döntésében az Elnök mérlegeli, hogy az adott ügyben a főigazgató jár el azzal hogy döntését köteles megküldeni az Elnöknek, vagy a hatáskör gyakorlására kijelöli a főigazgató-helyettesek valamelyikét.

(4) Ha az ügyfél nyilvánvalóan alaptalanul tesz kizárásra irányuló bejelentést, a kizárást megtagadó végzésben a 156. §-ban meghatározott eljárási bírsággal sújtható.

(5) A Médiatanács valamely tagjának kizárásáról a Médiatanács dönt. A kizárt tag az adott ügy érdemi elintézésében nem vehet részt. Amennyiben a kizárási ok fennállása miatt a Médiatanács testülete határozatképtelenné válik, abban az esetben a Ket. vonatkozó szabályai szerint a Médiatanács a kizárási októl függetlenül, a kizárt tagok részvételével jár el akként, hogy a kizárt tagok is szavazati joggal rendelkeznek.

(6) Az Elnökkel szemben fennálló kizárási ok esetében az Elnök által kijelölt elnökhelyettes jár el az ügy érdemi elintézésében.

A tényállás tisztázása

155. § (1) A tényállás tisztázása során a Hatóság a (2)-(8) bekezdésben foglalt eltérésekkel a Ket. tényállás tisztázására és a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályait alkalmazza.

(2) A Hatóság jogosult a médiaszolgáltatással, sajtótermék kiadásával, illetve műsorterjesztéssel kapcsolatos – akár törvény által védett titkot is magában foglaló – adatot tartalmazó valamennyi eszközt, iratot, dokumentumot megtekintem, megvizsgálni, azokról másolatot, kivonatot készíteni.

(3) A Hatóság az ügyfelet, az eljárás egyéb résztvevőit, valamint azok megbízottait, alkalmazottait, illetve az ügyféllel és az eljárás egyéb résztvevőivel egyéb jogviszonyban állókat adatszolgáltatásra, illetve szóban vagy írásban adatoknak az általa meghatározott, összehasonlításra alkalmas formátumban való szolgáltatására, továbbá egyéb felvilágosítás adására kötelezheti.

(4) A Hatóság különösen indokolt esetben a tényállás tisztázása érdekében az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívül más személyt vagy szervezetet is adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezhet. E bekezdés szerinti végzés ellen az adatszolgáltatásra, bizonyítási eszközök átadására kötelezett a Fővárosi Bírósághoz halasztó hatályú jogorvoslattal fordulhat, a bíróság az ügyben nyolc napon belül nemperes eljárásban, soron kívül határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Amennyiben a tényállás tisztázása azt szükségessé teszi, a Hatóság az ügyfelet nyilatkozattételre, valamint adatszolgáltatásra kötelezheti, e kötelezettség elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetében alkalmazható, 156. § szerinti jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett.

(6) A Hatóság a tényállás tisztázása érdekében – megfelelő határidő tűzése és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmezetés mellett – hiánypótlásra kötelezheti az ügyfelet.

(7) A tanú meghallgatható az ügyfél üzleti titkáról akkor is, ha nem kapott felmentést az ügyféltől a titoktartás alól.

(8) A Hatóság egyedi hatósági eljárásainak iratait, adatait, dokumentumait, illetve egyéb bizonyítási eszközeit – kivételesen indokolt esetben – más eljárásaiban is felhasználhatja, amennyiben az ügyfelek eljárási terheinek csökkentése vagy a megfelelő, illetve hatékony jogérvényesítés ezt szükségessé teszi.

Eljárási bírság

156. § (1) Az eljárás akadályozásának esetén a Hatóság eljárási bírságot szabhat ki az ügyféllel, az eljárás egyéb résztvevőjével, illetve a tényállás tisztázása során közreműködésre kötelezett személlyel szemben, ha az eljárás során olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezheti.

(2) Az eljárási bírság legkisebb összege a (3) bekezdés szerinti kivétellel huszonötezer forint, legmagasabb összege huszonötmillió forint.

(3) Természetes személy ügyfél esetében az eljárási bírság legkisebb összege tízezer forint, legmagasabb összege egymillió forint.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túlmenően az eljárás akadályozása, illetve az adatszolgáltatás nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Hatóság ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő vezető tisztségviselőjét is.

(5) Az eljárási bírság kiszabása során a Hatóság mérlegeli különösen a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét.

Nyilvános meghallgatás

157. § (1) A Hatóság, amennyiben e törvény ezt előírja, illetve amennyiben feladatainak ellátásához megítélése szerint egyébként szükséges és indokolt, a médiaigazgatást érintő jogszabályok és azok érvényesítésére vonatkozó intézkedések, illetve a jogalkalmazói gyakorlat előkészítésével, kialakításával kapcsolatos szakmai álláspontok és vélemények megismerése céljából – a médiaszolgáltatók, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, sajtóterméket kiadók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók, szakmai önszabályozó szervezetek, érintett civil szervezetek és mások meghívása mellett – nyilvános meghallgatást tart.

(2) A Hatóság a nyilvános meghallgatásról, annak időpontjáról, helyéről és tárgyáról szóló információkat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – legalább harminc nappal megelőzően közzéteszi.

(3) A Hatóság a nyilvános meghallgatás tárgyával kapcsolatos előkészítő dokumentumokat – az üzleti titkok kivételével – legalább tíz nappal megelőzően közzéteszi.

158. § (1) A Hatóság a nyilvános meghallgatás időpontját megelőző nyolc nappal internetes honlapján közzéteszi a nyilvános meghallgatással kapcsolatban elektronikus dokumentumként részére eljuttatott anyagokat.

(2) A nyilvános meghallgatásról a Hatóság összefoglalót vagy jegyzőkönyvet készít, amely tartalmazza az előterjesztett, illetve elhangzott észrevételeket és javaslatokat, kivéve az észrevételt, illetve javaslatot tevő által üzleti titoknak minősített adatokat. Az összefoglalót a Hatóság a meghallgatás időpontját követő harminc napon belül közzéteszi.

Egyeztetés az érdekeltekkel jelentős ügyekben

159. § (1) A Médiatanács, amennyiben megítélése szerint szükséges, hatósági hatáskörébe tartozó ügyekben egyeztetést kezdeményezhet az érdekeltekkel (a továbbiakban: egyeztetés). Ennek keretében hatósági döntésének meghozatala előtt legalább tizenöt nappal közzéteszi a döntés tervezetét, valamint az egyeztetés lefolytatásához szükséges, az adott döntéshez kapcsolódó előkészítő anyagokat, kivéve az eljárásban zártan kezelt adatokat.

(2) A hatósági döntés tervezetének (1) bekezdés szerinti közzétételétől számított nyolc napon belül bárki írásban megküldheti a Médiatanács részére a tervezett döntésre vonatkozó álláspontját, javaslatát, egyéb észrevételét (a továbbiakban: észrevétel). A beérkezett észrevételek a Médiatanácsot nem kötik, a Médiatanács számára tájékoztató jelleggel bírnak és a hatósági döntés meghozatala során a Médiatanács ezeket nem köteles figyelembe venni.

(3) A Médiatanács hatósági döntésében az egyeztetés szükségességét sem, illetve amennyiben egyeztetést kezdeményez, a beérkezett észrevételek figyelembe vételét vagy figyelmen kívül hagyását sem köteles indokolni.

(4) A (2) bekezdés szerint észrevételt benyújtó érdekelt az észrevétel benyújtásával nem válik az egyeztetés tárgyát képező hatósági döntéssel érintett hatósági eljárási jogviszony alanyává. Az érdekelt az észrevételei körében nem rendelkezik – a hatósági döntés észrevételek által érintett részeiben sem – jogorvoslati jogosultsággal.

Hatósági szerződés

160. § (1) E törvényben meghatározott esetekben a Hatóság az ügyféllel – a Ket.-ben foglalt szabályok alapján, az e törvényben meghatározott eltérésekkel – hatósági szerződést köthet.

(2) A hatósági szerződésben az ügyfél olyan kötelezettségeket is vállalhat, amelyek tekintetében a Hatóság nem rendelkezik hatósági hatáskörrel, illetve amelyek teljesítésére hatósági határozattal egyébként nem lenne kötelezhető. Ez esetben a hatósági szerződésben az ügyfél aláveti magát annak, hogy amennyiben a szerződésben foglaltakat megszegi, akkor a szerződés egésze jogerős és végrehajtható hatósági határozatnak minősül.

(3) A hatósági szerződés megkötésének nem érvényességi feltétele a szerződéssel jogában, jogos érdekében érintett harmadik személyek hozzájárulása azon szerződési feltételek tekintetében, amelyek teljesítésére jogszabály alapján hatósági határozattal kötelezhető lenne a szerződő fél.

(4) A hatósági ügy hatósági szerződéssel történő lezárására a 151. §-ban megállapított ügyintézési határidő az e törvényben meghatározott eltérésekkel irányadó.

161. § (1) A Hatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a hatósági szerződésben foglaltak teljesítését. Amennyiben az ellenőrzés eredményeként megállapítja a hatósági szerződésben foglaltak ügyfél általi megsértését, az ellenőrzés során feltárt tények, a szerződésszegés súlya, a hatékony jogérvényesítés, a szerződéssel érintett társadalmi-, gazdasági- és jogviszonyok, valamint a vonatkozó médiaigazgatási alapelvek és célok, továbbá a szerződés alapját képező közérdek hatékony érvényesülése szempontjából mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(2) Amennyiben a Hatóság végrehajtási eljárást indít, akkor a végrehajtást elrendelő végzés felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(3) Ha a Hatóság az (1) bekezdés alkalmazásával az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazására irányuló eljárást indít, az eljárás megindításával szemben önálló jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A hatósági ellenőrzés eredményeként – az ügyfél szerződésszegése tárgyában – indított hatósági eljárásban a Hatóság a 187. §-ban, valamint a hatósági szerződésben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(5) Súlyos vagy ismételt ügyfél általi szerződésszegés esetében a Hatóság jogosult – a hatósági szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a hatósági szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(6) A hatósági szerződés módosítása vonatkozásában a bíróság előtt indított per nem befolyásolja a hatósági szerződés végrehajtását, érvényesítését, illetve nem rendelkezik halasztó hatállyal a hatósági szerződés végrehajtása, érvényesítése tekintetében.

Közlés

162. § (1) A Hatóság a Ket. szerinti nyilvános közzététel szabályait az internetes honlapján történő közzététellel teljesíti.

(2) A Hatóság hatósági döntéseit, illetve a vonatkozó bírósági határozatokat internetes honlapján – a személyes adatok és az eljárásban zártan kezelt adatok védelmére tekintettel – közzéteszi.

(3) Amennyiben jogszabály alapján hirdetményi úton történő közlésnek van helye, a hirdetményt kizárólag a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni.

Jogorvoslat

163. § (1) A Médiatanács elsőfokú hatósági hatáskörében hozott hatósági határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A Médiatanács hatósági határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Médiatanács elleni kereset indításával.

(2) A Médiatanács határozatának felülvizsgálata iránti kereset alapján indult bírósági eljárásra a polgári perrendtartásról szóló törvény közigazgatási perekre vonatkozó előírásait az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

(4) A Médiatanács a keresetlevelet – az ügy irataival és nyilatkozatával együtt – annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül továbbítja a bíróságnak.

(5) A Médiatanács önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

(6) A Médiatanács hatósági döntései tekintetében felügyeleti eljárásnak nincs helye.

164. § (1) A 163. § szerinti eljárásokban mind az elsőfokú, mind a másodfokú bíróság harminc napon belül határoz.

(2) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(3) A bíróság a Médiatanács határozatát megváltoztathatja.

165. § (1) A Hivatal e törvény szerinti hatósági döntése ellen az ügyfél a Médiatanácshoz fellebbezhet, ide nem értve azon döntéseket, amelyek ellen a Ket. vagy e törvény alapján nincs helye fellebbezésnek.

(2) A Hivatal határozata ellen kizárólag azon ügyfél élhet fellebbezési kérelemmel, aki az elsőfokú eljárásban részt vett.

(3) A Médiatanács másodfokú határozatának felülvizsgálatát kizárólag az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében a tanú, a hatósági tanú, a szakértő, a tolmács, a szemletárgy birtokosa, az ügyfél képviselője és a hatósági közvetítő kérheti kereset indításával – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított harminc napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól.

(4) A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, a keresettel támadott hatósági határozat végrehajtásának felfüggesztése a bíróságtól kérhető.

(5) A Hivatal önálló jogorvoslattal támadható végzései ellen a nemperes eljárás iránti kérelmet a végzés közlésétől számított tizenöt napon belül kell benyújtani.

(6) A bírósági felülvizsgálati eljárásra a Fővárosi Bíróság kizárólagosan illetékes.

A Hatóság egyes eljárásai

166. § A Hatóság egyes – a 68-70. § és a 167-181. §-ban meghatározott – eljárásaiban az egyes eljárástípusok keretében meghatározott eltérésekkel alkalmazza a Ket. és e törvény szabályait.

Általános hatósági felügyelet

167. § (1) A Hatóság kérelemre vagy hivatalból – feladat- és hatáskörének keretében – jogosult hatósági ellenőrzés vagy hatósági eljárás keretében felügyelni az e törvényben és az Smtv.-ben meghatározott rendelkezések érvényesülését, betartását, valamint a hatósági döntéseiben és a Hatóság által kötött hatósági szerződésekben

foglaltak teljesítését.

(2) Amennyiben a Hatóság a hatósági döntésének ellenőrzése eredményeként megállapítja a hatósági döntésében foglaltak megsértését, abban az esetben az ügy összes körülményei, illetve az ellenőrzés során feltárt tények, valamint a jogsértés súlya és a hatékony jogérvényesítés szempontjai alapján mérlegeli, hogy a döntés megsértése tárgyában a Ket. szerinti végrehajtási eljárást vagy az e törvény szerinti jogkövetkezmények alkalmazása érdekében hatósági eljárást indít.

(3) Az általános hatósági felügyelet keretében feltárt jogsértések esetében a Hatóság az V. Fejezetben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

Piacfelügyelet

168. § (1) A Médiatanács – hatáskörének terjedelmében – a médiapiac zavartalan, eredményes, sokszínű működésének, a műsorterjesztést és a médiaszolgáltatást végzők, sajtóterméket kiadók, a nézők, hallgatók, olvasók, előfizetők és felhasználók érdekei védelme, valamint a nemzeti kultúra és a vélemények sokszínűségének megőrzése érdekében, a tisztességes és hatékony piaci verseny fenntartásának elősegítése, a piaci folyamatok megismerése és a médiapolitikai szempontok, illetve az e törvényben meghatározott egyéb célok átfogó értékelése, elemzése és hatósági felügyelete céljából piacfelügyeleti tevékenységet végez.

(2) Az egyedi piacfelügyeleti eljárás több – az Smtv. és e törvény szerinti – hatósági hatáskört, illetve hatósági ügyfajtát is magában foglalhat egységes hatósági eljárásként.

(3) A Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott tevékenysége keretében az előző év piacfelügyeleti tapasztalatainak figyelembevételével éves piacfelügyeleti tervet készít a tárgyévet megelőző év december l-ig, és azokat tizenöt napon belül az internetes honlapján közzéteszi. A Médiatanács biztosítja az általa készített piacfelügyeleti tervek összhangját. A tervek az első félév tapasztalatai alapján a félév végén felülvizsgálhatók, és amennyiben szükséges, a Médiatanács azokat módosíthatja. A módosított piacfelügyeleti tervet a Médiatanács a módosítástól számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(4) A piacfelügyeleti eljárás hivatalból indul.

(5) A piacfelügyeleti eljárásban az ügyintézési határidő hatvan nap. A határidő indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbítható.

(6) A piacfelügyeleti eljárás céljaként és eredményeként a Médiatanács egységes, egybefoglalt hatósági döntésében

a) értékeli az eljárás tárgyát képező szolgáltatásokkal, tevékenységekkel összefüggő jogérvényesülést. Ennek keretében megállapítja a jogsértések megtörténtét, azokat egyenként és összességükben, egymásra tekintettel is értékeli, valamint az V. Fejezetben foglaltak megfelelő alkalmazásával meghatározza a jogkövetkezményeket. A Médiatanács piacfelügyeleti döntésében jogsértés hiányában szükség szerint kötelezettségeket állapíthat meg és azok teljesítésének feltételeit is meghatározhatja,

b) meghatározza a jogsértések megelőzésével, az önkéntes jogérvényesülés előmozdításával, a piaci folyamatok zavartalan működésével kapcsolatos állami beavatkozás irányait, módszerét, fejlesztésének, esetleges átalakításának szempontjait, médiapolitikai következtetéseit.

(7) A Médiatanács évente beszámolót készít a piacfelügyeleti tervében foglaltak teljesítéséről, piacfelügyeleti tevékenységének eredményéről, megállapításairól, valamint a piacfelügyeleti döntések alapján felmerülő jogszabály-módosítási javaslatokról. A beszámolót a Médiatanács annak elfogadásától számított tizenöt napon belül internetes honlapján közzéteszi.

(8) A Médiatanács a piacfelügyeleti terven kívül is folytathat hivatalból piacfelügyeleti tevékenységet.

Médiapiaci ágazati vizsgálat

169. § (1) A Médiatanács, az e törvényben foglalt rendelkezések érvényesülésének értékelése, illetve az e törvény szerinti hatósági hatáskörök alkalmazása szükségességének feltárása érdekében, amennyiben az ármozgások vagy más piaci körülmények arra utalnak, hogy a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzul, vagy korlátozódik – a piaci folyamatok megismerése és értékelése céljából – végzéssel hatósági ellenőrzési eljárást indít.

(2) A Médiatanács ezen eljárása nem érinti a Gazdasági Versenyhivatal tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról szóló törvényben rögzített, ágazati vizsgálat lefolytatására irányuló hatáskörét.

(3) A hatósági ellenőrzés megindításáról a Médiatanács hirdetmény útján értesíti a médiaszolgáltatókat, amelynek a Ket. vonatkozó rendelkezéseitől eltérően az ügy tárgyát és rövid ismertetését kell tartalmaznia. A végzés indokolásában meg kell jelölni azt is, hogy mely piaci körülményekre tekintettel szükséges az ágazati vizsgálat

megindítása. A végzést hirdetményi úton a Hatóság hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel, valamint a Hatóság internetes honlapján kell közzétenni. Az eljárást megindító végzést a hirdetmény kifüggesztését követő tizenötödik napon kell kézbesítettnek tekintetni.

(4) Az ágazati vizsgálat során kiszabható eljárási bírság mértéke – a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – a jogsértő árbevételének 0,5 százaléka, árbevétel hiányában vagy árbevétel közlésének hiányában legalább ötvenezer forint, legfeljebb ötvenmillió forint. Ezen túlmenően az adatszolgáltatás nem, vagy nem megfelelő teljesítése esetén a Médiatanács ötvenezer forinttól hárommillió forintig terjedő bírsággal sújthatja – ismételt jogsértés esetén sújtani köteles – a jogsértő médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjét is.

170. § (1) Amennyiben a hatósági ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy a vizsgált piaci folyamatok következtében a médiaszolgáltatások piacán a verseny torzulhat, vagy korlátozódhat, és megítélése szerint ez az e törvény szerinti hatáskörök gyakorlása útján nem orvosolható, akkor kezdeményezi a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárásának megindítását.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanács (1) bekezdés szerinti kezdeményezése alapján a versenyfelügyeleti eljárás megindítását mellőzi, amennyiben azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve ágazati vizsgálati eljárása van folyamatban, vagy, ha azonos vizsgálati tárgyban, azonos időszakra nézve már korábban ágazati vizsgálatot folytatott le. Erről a tényről a Gazdasági Versenyhivatal a Médiatanácsot tájékoztatja.

(3) Amennyiben a versenyfelügyeleti eljárás kezdeményezése nem indokolt, vagy hatáskör hiányában nem lehetséges, illetve az azonosított piaci probléma a Médiatanács vagy a Hivatal saját hatáskörében sem orvosolható, tájékoztatja a jogalkotásra jogosult szervet.

A Médiatanács szakhatósági eljárása

171. § (1) A Gazdasági Versenyhivatal köteles a Médiatanács állásfoglalását beszerezni az olyan vállalkozások közötti összefonódásnak a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. (a továbbiakban: Tpvt.) 24. § szerinti engedélyezéséhez, amely vállalkozások vagy a Tpvt. 15. § szerinti érintett legalább két vállalkozáscsoport tagjai szerkesztői felelősséget viselnek, és amelyek elsődleges céljai a médiatartalom nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton vagy nyomtatott sajtóterméken keresztül.

(2) A Médiatanács – a 68. § (2) bekezdés szerinti esetet kivéve – nem tagadhatja meg a szakhatósági hozzájárulás megadását, ha a független véleményforrások összefonódások utáni szintje is biztosítja a sokszínű tájékozódás jogának érvényesülését a médiatartalom szolgáltatás releváns piacán.

(3) A Médiatanács által megállapított szakhatósági előírás vagy feltétel érdemi döntésben való alkalmazására a Tpvt. 30. § (3) bekezdés megfelelően alkalmazandó.

(4) A Médiatanács szakhatósági állásfoglalása a Gazdasági Versenyhivatalt köti, de ez nem zárja ki, hogy a Gazdasági Versenyhivatal

a) olyan összefonódást tiltson meg, amelyhez a Médiatanács szakhatósági hozzájárulást adott, függetlenül az Médiatanács által esetlegesen előírt feltételtől, vagy

b) a Médiatanács által meg nem határozott Tpvt. 30. § (3) bekezdés szerinti feltételt vagy kötelezettséget írjon elő.

(5) A Médiatanács szakhatósági eljárásnak határideje húsz nap, amely időtartam egy alkalommal további húsz nappal meghosszabbítható. A versenyfelügyeleti eljárás határidejébe a Médiatanács szakhatósági eljárásának időtartama nem számít be. Ha a Médiatanács az előírt határidőn belül nem ad ki állásfoglalást, a hozzájárulását megadottnak kell tekintem

(6) A Médiatanács szakhatósági eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kétmillió forint, amit a Tpvt. 62. § (1) bekezdés szerinti eljárási díjjal együtt kell a Gazdasági Versenyhivatal részére megfizetni kivéve, ha a kérelmező a (7) bekezdés szerinti előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelmet nyújtott be.

(7) A (6) bekezdés szerinti szakhatósági igazgatási díj megfizetésével együtt a Tpvt. 68. § szerinti kérelmező kérelmére a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulást ad ki. Az előzetes szakhatósági hozzájárulást az összefonódás iránti kérelem benyújtásáig, de legkésőbb a Tpvt. 28. § (2) bekezdése szerinti időtartam lejártáig lehet kérelmezni és kiadásától számított hat hónapon belül lehet felhasználni, amennyiben a szakhatósági hozzájárulás szempontjából meghatározó ténybeli, piaci és szabályozási körülmények a szakhatósági állásfoglalás kiadása óta nem változtak. A Tpvt. 68. § (2) bekezdés szerinti űrlaphoz mellékelni kell a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulását vagy a hozzájárulás iránti kérelmet. Amennyiben a Médiatanács előzetes szakhatósági hozzájárulásában meghatározott egyedi előírás vagy feltétel egészben vagy részben a Gazdasági Versenyhivatal által szükségesnek tartott kötelezettséggel vagy feltétellel ellentétes, akkor az érintett szervek a Ket. 45. § (2) bekezdés szerint járnak el.

Eljárás jogvitában

172. § (1) Az a médiaszolgáltató, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtó, sajtóterméket kiadó vagy műsorterjesztő, amelynek egy másik médiaszolgáltató, műsorterjesztő médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján kötött szerződésében, médiaigazgatásra vonatkozó szabályban meghatározott jogát vagy jogos érdekét megsértette, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Médiatanácshoz fordulhat jogvitás eljárás lefolytatása érdekében (a továbbiakban: jogvitás eljárás).

(2) A jogvitás eljárást kezdeményező kérelemnek a Ket. kérelemre vonatkozó rendelkezéseiben foglaltakon túlmenően egyértelműen tartalmaznia kell az (1) bekezdésben meghatározottak alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kérelmező jogsérelmének alapját képező konkrét jogszabályi, illetve szerződésbeli rendelkezéseket, valamint jogának vagy jogos érdekének igazolását.

(3) Amennyiben a kérelmező a szerződés létrehozását, illetve tartalmának megállapítását kéri a Médiatanácstól, köteles szövegszerűen – egyértelműen és világosan – megjelölni a létrehozni, megállapítani kért szerződéses tartalmat.

(4) A kérelemben bizonyítási indítvány is előterjeszthető, valamint abban nyilatkozni kell arról is, hogy a kérelmező kéri-e tárgyalás tartását.

(5) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (2) bekezdésben foglaltakat, a Médiatanács legfeljebb nyolc napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást – határidőben – a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a kérelmet tizenöt napon belül érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

(6) Amennyiben a jogvitás eljárás megindítása iránti kérelem nem vagy nem megfelelően tartalmazza a (3) bekezdésben foglaltakat, abban az esetben a Médiatanács öt napos teljesítési határidővel hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. Amennyiben a hiánypótlást – határidőben – a kérelmező nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Médiatanács a szerződés létrehozása, illetve tartalmának megállapítása körében mellőzi a döntéshozatalt és az ügy tárgya, illetve a jogsértés tekintetében a rendelkezésre álló adatok alapján dönt, vagy megszünteti az eljárást.

(7) A kérelmet a Médiatanács – amennyiben érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el – megküldi az ellenérdekű ügyfélnek, és legfeljebb tíz napos határidő tűzésével felhívja nyilatkozatának és bizonyítékainak előterjesztésére, valamint azok ellenérdekű ügyfél részére történő egyidejű megküldésére.

(8) Az eljárás során a Médiatanács megkísérli egyezség létrehozását a felek között.

173. § (1) A Médiatanács bármelyik fél kérelmére tárgyalást tart, melyen a felek és egyéb érdekeltek személyesen vagy képviselőik útján jelen lehetnek, nyilatkozatot és észrevételt tehetnek, a tárgyalás befejezéséig bizonyítékaikat előterjeszthetik. A tárgyalás nem nyilvános.

(2) A tárgyalásra szabályszerűen idézettek, értesítettek távolmaradása a tárgyalás megtartását és az ügy elintézését nem gátolja. Távolmaradását azonban az idézett, értesített alapos okkal előzetesen kimentheti, ez esetben a Médiatanács a tárgyalást elhalaszthatja.

(3) A tárgyalás elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. A Médiatanács azonban, ha a meg nem jelentek valamelyikének meghallgatását szükségesnek tartja, erre tekintettel – új tárgyalási határnap kitűzésével – a tárgyalást elhalaszthatja.

(4) E törvény eltérő rendelkezése hiányában a kérelemben foglaltak tény- és jogalapját a kérelmező köteles hitelt érdemlően bizonyítani.

(5) A Médiatanács az ellenérdekű ügyfelet adatszolgáltatásra, illetve nyilatkozattételre kötelezheti.

(6) A Médiatanács a folyamatban lévő ügyben kérelemre vagy hivatalból ideiglenes intézkedéseket tehet, amennyiben megállapítható, hogy e törvény szabályainak, különösen alapelveinek megszegése miatt az ideiglenes intézkedés hiányában súlyos, másként el nem hárítható jog-, illetve érdeksérelem következik be, vagy ennek veszélye áll fenn, és az intézkedés miatti hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.

(7) Ideiglenes intézkedésként a Médiatanács megtilthatja a tevékenység gyakorlását, meghatározhatja a tevékenység gyakorlásának feltételeit, továbbá kötelezettséget határozhat meg.

(8) Az ideiglenes intézkedés hatálya az eljárás jogerős lezárásáig tart. Az ideiglenes intézkedést a Médiatanács az eljárás során kérelemre vagy hivatalból módosíthatja, megszüntetheti.

(9) Amennyiben a Médiatanács ideiglenes intézkedést alkalmaz, az intézkedést elrendelő végzés ellen az ügyfél a Fővárosi Bírósághoz jogorvoslati kérelemmel fordulhat. A bíróság az ügyben tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye. A kérelem benyújtásának a végzés végrehajtására nincs halasztó hatálya.

(10) Az ideiglenes intézkedés elutasítása tárgyában a Médiatanács nem hoz külön végzést, az elutasítás indokait a jogvitás eljárást lezáró érdemi döntésben határozza meg.

174. § (1) A Médiatanács jogvitás eljárásban jogosult a médiaigazgatásra vonatkozó szabály alapján fennálló

szerződéskötési kötelezettség esetén a feleknek a szerződés tartalmára vonatkozó megegyezése hiányában – a 172. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő kérelem esetén – a szerződés létrehozására, módosítására, illetve a szerződés tartalmának megállapítására.

(2) Amennyiben az e törvény szerint a műsorterjesztés, valamint a médiaszolgáltatás ellenértékére kiterjedően is indítható jogvitás eljárás, a Médiatanács megtilthatja az ellenérték további alkalmazását, egyidejűleg e törvény keretei között megállapíthatja a jogszerű árat és kötelezheti a médiaszolgáltatót vagy a műsorterjesztőt a jogszerű ár alkalmazására.

Adatszolgáltatás

175. § (1) A Hatóság felhívhatja az e törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatókat, sajtótermékek kiadóit, kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtókat és műsorterjesztőket minden olyan adat szolgáltatására, amely a Hatóság e törvényben meghatározott hatósági hatáskörébe utalt feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges, kivételesen abban az esetben is, ha az törvény által védett titoknak minősül. E felhívás ellen jogorvoslatnak helye nincs, a felhívás a (2) bekezdésben foglalt esetben kibocsátott hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelemben támadható.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt felhívást az adatszolgáltatásra felhívott nem vagy nem megfelelően teljesíti, úgy a Hatóság hatósági határozatában kötelezheti a felhívásban foglalt adatok szolgáltatására.

(3) A Hatóság az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában időszakos vagy folyamatos adatszolgáltatásra is kötelezheti.

(4) A Hatóság e törvény hatálya alá tartozó vállalkozásokat hatósági határozatában a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartáshoz telepített, illetve folyamatba épített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatásra kötelezheti.

(5) A Hivatal (2)-(4) bekezdés szerinti határozata ellen fellebbezésnek helye nincs. A határozat felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(6) A Médiatanács (2)-(4) bekezdés szerinti határozatának felülvizsgálatát az ügyfél kérheti – jogszabálysértésre hivatkozással – a hatósági határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól. A bíróság az ügyben, szükség esetén a felek meghallgatása alapján, tizenöt napon belül nemperes eljárásban határoz. A nemperes eljárás iránti kérelem benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van. A Fővárosi Bíróság végzése ellen fellebbezésnek nincs helye.

(7) A (2)-(4) bekezdésben foglalt határozatok ellen kizárólag az az ügyfél élhet jogorvoslati kérelemmel, aki a hatósági eljárásban részt vett.

(8) Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett a (2)-(4) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesíti, a Hatóság – a jogsértő előző évben elért nettó árbevételét és a jogsértés ismételtségét figyelembe véve – bírságot szab ki, amelynek mértéke legalább ötvenezer forint, de legfeljebb ötvenmillió forint E határozat ellen a 163-165. §-ban meghatározott jogorvoslatnak van helye.

(9) A bírság összegének meghatározása során a Hatóság köteles mérlegelni és egymáshoz viszonyítani az ügy összes körülményeit, a jogsértő árbevételét, az adatszolgáltatás nem teljesítésével okozott hátrányok súlyát, illetve azzal okozott következményeket.

(10) Az adatszolgáltatásra – az (1) bekezdésben foglalt felhívás esetében is – megfelelő teljesítési határidőt kell meghatározni.

(11) Az (1)-(4) bekezdés szerinti adatszolgáltatás során az adatszolgáltató felelős az adat tartalmának megfelelőségéért, időszerűségéért, hitelességéért, pontosságáért, ellenőrizhetőségéért és helyességéért.

(12) A médiaszolgáltatónak a műsorára vonatkozó hiteles dokumentációt – ideértve a teljes médiaszolgáltatás kimenőjelének teljes rögzítését – a közzétételt, lekérhető médiaszolgáltatás esetén az elérhetővé tétel utolsó napját követő hatvan napig meg kell őriznie, illetve felkérésre térítésmentesen haladéktalanul át kell adnia a Hatóságnak. A médiaszolgáltatással kapcsolatosan megindított eljárás, illetve jogvita esetén a dokumentációt az eljárás jogerős befejezését követő egy évig kell megőrizni.

Eljárás a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatóval szemben

176. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket

alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a) a médiaszolgáltatás nyilvánvalóan és súlyosan sérti az Smtv. 17. §-át, 19. § (1) vagy (4) bekezdését, vagy e törvény 9. §-át vagy 10. § (1)-(3) bekezdését,

b) a Médiatanács által e bekezdés alapján meghozandó, a terjesztés korlátozását célzó határozatot megelőző tizenkét hónap alatt a médiaszolgáltatás legalább két alkalommal megsértette az a) pontban említett előírást,

c) a Magyar Köztársaság a Médiatanács kezdeményezésére írásban értesítette az érintett médiaszolgáltatót és az Európai Bizottságot az a) pont szerinti jogsértésekről és a Médiatanács tervezett intézkedéseiről, amelyeket a további jogsértés elkövetése esetén kíván alkalmazni, és

d) azon tagállammal, amelyben a médiaszolgáltató letelepedett, valamint az Európai Bizottsággal folytatott konzultáció alapján a c) pontban szereplő értesítés megtörténtétől számított tizenöt napon belül nem jött létre egyezség a Magyar Köztársaság és az érintett tagállam között, és az a) pont szerinti jogsértés továbbra is fennáll, illetve újból megvalósul.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt határozatot annak közlésével egyidejűleg köteles megküldeni az Európai Bizottságnak.

(3) Amennyiben az Európai Bizottság a (2) bekezdésben foglalt értesítéstől számított két hónapon belül meghozott határozatában a Médiatanácsot az (1) bekezdés alapján meghozott határozat visszavonására kötelezi, akkor köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

177. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatása a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés b)-d)pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

b) az intézkedés olyan lekérhető médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és

c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott lekérhető médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató tartozik. Amennyiben a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszerű időn belül nem vagy nem megfelelő módon teszi meg, úgy a Médiatanács az (1) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

(3) Kivételesen sürgős esetben, a nézői érdekek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejűleg megküldi az Európai Bizottságnak, valamint az érintett tagállamnak. A Médiatanács az ideiglenes határozat fenntartásáról vagy visszavonásáról az Európai Bizottság határozatában foglaltaknak megfelelően köteles dönteni.

178. § (1) Amennyiben más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatása vagy sajtóterméke a Magyar Köztársaság területére irányul, illetve terjesztése vagy közzététele a Magyar Köztársaság területén történik, a Médiatanács határozatával a jogsértés fennállásáig, de legfeljebb száznyolcvan napig a 187. § (3) bekezdés b)-c) pont szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja, amennyiben a következő feltételek fennállnak:

a) az intézkedés a közrend védelme, bűncselekmények megelőzése, felderítése és üldözése, a közösségek elleni gyűlöletkeltés tilalmának megsértése, vagy a kiskorúak, a közegészség, a közbiztonság, a nemzetbiztonság és a fogyasztók, befektetők védelme miatt szükséges,

b) az intézkedés olyan rádiós médiaszolgáltatás, vagy sajtótermék médiatartalomszolgáltatójával szemben kerül alkalmazásra, amely az a) pontban meghatározott érdekek valamelyikét sérti, illetve súlyosan veszélyezteti, és

c) az intézkedés a védendő érdekhez képest arányos.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozat meghozatalára irányuló eljárás megindítását megelőzően a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik. A Médiatanács az (1) bekezdésben foglalt eljárását csak abban az esetben indíthatja meg, ha a tagállam az intézkedést a Médiatanács kérelmében foglalt ésszerű időn belül nem vagy nem megfelelő módon teszi meg.

(3) Kivételesen sürgős esetben, a hallgatók és olvasók érdekeinek védelme érdekében az (1) bekezdés szerinti esetben a Médiatanács ideiglenes határozatot hozhat. Az ideiglenes határozat azonnal végrehajtható. A Médiatanács

az ideiglenes határozatot annak közlésével egyidejűleg megküldi azon tagállamnak, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott rádiós médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, illetve a sajtótermék kiadója tartozik, egyúttal köteles kérni a tagállam intézkedését. Amennyiben a tagállam az intézkedést a kérelemben foglalt ésszerű időn belül megteszi, a Médiatanács az ideiglenes határozat visszavonásáról, amennyiben nem vagy nem megfelelő módon teszi meg, akkor az ideiglenes határozat fenntartásáról dönt.

179. § (1) A más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audio vizuális médiaszolgáltatására e törvény és az Smtv. 13-20. §-ai a (2)-(5) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, feltéve, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató az érintett lineáris audiovizuális médiaszolgáltatását teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiaszolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács – többek között – ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató lineáris audiovizuális médiaszolgáltatásának szempontjából mely tagállamban találhatók a reklámilletve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás fő nyelve, főként mely tagállamban található közvetítéseinek helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás mely tagállam közönségéhez szóló műsorszámokat tartalmaz.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató tartozik.

(4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)-d) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg.

(5) A Médiatanács a (4) bekezdésben meghatározott határozat tervezetét annak közlését megelőzően köteles megküldeni az Európai Bizottságnak. Amennyiben az Európai Bizottság a Médiatanácsot a határozattervezet visszavonására kötelezi, a Médiatanács köteles az Európai Bizottság határozatában foglaltak szerint eljárni.

180. § (1) A más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatására vagy sajtótermékére e törvény, és az Smtv. 13-20. §-ai a (2)-(3) bekezdésben foglaltak szerint alkalmazandók, ha a más tagállamban letelepedett médiaszolgáltató rádiós médiaszolgáltatását vagy sajtótermékét teljes egészében vagy túlnyomórészt a Magyar Köztársaság területére irányítja, és a médiatartalom-szolgáltató annak érdekében telepedett le a Magyar Köztársaságon kívül, hogy elkerülje a szigorúbb szabályok vele szemben való érvényesítését, amelyek e törvény, illetve az Smtv. alapján alkalmazandók lennének rá.

(2) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel fennálltának vizsgálatakor a Médiatanács – többek között – azt ellenőrzi, hogy a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltató rádiós médiaszolgáltatásának vagy sajtótermékének szempontjából mely tagállamban találhatók a reklám- illetve előfizetési bevételeinek fő forrásai, melyik a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék fő nyelve, főként mely tagállamban található közvetítéseinek, tudósításainak fő helyszíne, és hogy a médiaszolgáltatás vagy sajtótermék mely tagállam közönségéhez szóló műsorszámokat, más médiatartalmakat tesz közzé.

(3) Az (1) bekezdésben szereplő feltétel megvalósulása esetén, e törvény vagy az Smtv. érintett rendelkezéseinek megsértésekor a Médiatanács köteles kérni azon tagállam intézkedését, amelynek joghatósága alá az (1) bekezdésben meghatározott médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy a sajtóterméket kiadó tartozik.

(4) A Médiatanács határozatával az (1) bekezdésben említett médiaszolgáltatóval szemben a 187. § (3) bekezdés b)-c) pont szerinti jogkövetkezményeket akkor alkalmazhatja, ha megállapítja, hogy a (3) bekezdés alapján a joghatósággal rendelkező tagállam az intézkedést két hónapon belül nem vagy nem megfelelő módon tette meg.

Eljárás a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése esetén

181. § (1) Az Smtv. 13. § (2) bekezdésében és e törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott kiegyensúlyozottsági kötelezettség megsértése esetén a kifejezésre nem juttatott álláspont képviselője, illetve bármely néző vagy hallgató (a (2)-(6) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) hatósági eljárást kezdeményezhet. A kérelem elbírálására a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásai tekintetében a Médiatanács, más médiaszolgáltatások vonatkozásában a Hivatal rendelkezik hatáskörrel. A kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségének megsértése miatt a Hatóság hivatalból nem indíthat eljárást.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági eljárás kezdeményezését megelőzően a kérelmező köteles kifogásával a médiaszolgáltatóhoz fordulni. A kérelmező az általa kifogásolt tájékoztatás közzétételétől, ismétlés esetén az utolsó ismétléstől számított hetvenkét órán belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól azon álláspont –

megfelelő, a kifogásolt tájékoztatás közzétételéhez hasonló körülmények közötti – közzétételét, amelynek közzététele a kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz szükséges. Nem élhet a kifogásolás jogával a kérelmező, ha az ismertetésre nem került álláspont kifejtésére ezen álláspont valamely képviselője már lehetőséget kapott, vagy ha e lehetőséget a kérelmező kapta, de azzal nem élt.

(3) A médiaszolgáltató a kifogás elfogadásáról vagy elutasításáról annak kézhezvételétől számított negyvennyolc órán belül dönt. A döntésről a kérelmezőt haladéktalanul írásban értesíteni kell. A kérelmező a döntés közlésétől számított negyvennyolc órán belül – a döntés közlésének elmaradása esetén a kifogásolt vagy sérelmezett tájékoztatás közzétételétől számított tíz napon belül – a kifogásolt műsorszám és az érintett médiaszolgáltató pontos megnevezésével hatósági eljárást kezdeményezhet a Hatóságnál. A Hatóságnál akkor is kezdeményezhető eljárás, ha a médiaszolgáltató a kifogást elfogadó nyilatkozata ellenére a kifogásban foglaltakat nem teljesíti. Ebben az esetben a Hatóságnál a kifogás teljesítésére vállalt határidő lejártát követő negyvennyolc órán belül kell a hatósági eljárást kezdeményezni. A Hatóság ügyintézési határideje tizenöt nap, amely indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb nyolc nappal meghosszabbítható.

(4) A médiaszolgáltató köteles a Hatóság felhívására haladéktalanul rendelkezésre bocsátani a vitatott műsorszám felvételét.

(5) Amennyiben a Hatóság döntése szerint a médiaszolgáltató megsértette a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát, a médiaszolgáltató a Hatóság által megjelölt időpontban és módon – a Hatóság döntésében foglaltaknak megfelelően – értékelő magyarázat nélkül köteles a Hatóság döntését vagy a döntésben meghatározott közleményt közzétenni, vagy lehetőséget adni a kérelmezőnek az álláspontja megjelenítésére. A jogsértővel szemben ezen túl a 186-187. §-ban meghatározott jogkövetkezmények nem alkalmazhatók.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben meghatározott eljárás illetékmentes, a kérelmező igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére sem kötelezhető. Az eljárásban hozott határozattal kapcsolatos jogorvoslatra a 163-165. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a Médiatanács jogerős határozatának felülvizsgálatát az ügyfél, illetve az eljárás egyéb résztvevője jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi ítélőtáblától tizenöt napon belül a Médiatanács ellen indított keresettel kérheti. A Fővárosi Ítélőtábla a keresetet peres eljárásban, harminc napon belül bírálja el.

A Hatóság feladat- és hatáskörei

182. § A Médiatanács hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban

a) ellátja az általa kötött hatósági szerződések általános hatósági felügyeletét,

b) hatósági felügyeletet gyakorol az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések tekintetében:

ba) a gyermekek és a kiskorúak védelmére vonatkozó előírások,

bb) kiemelten nagy jelentőséggel bíró esemény közvetítésével kapcsolatos előírások,

bc) az országgyűlési közvetítéssel kapcsolatos szabályok,

bd) a rendkívüli helyzetekre vonatkozó, médiaszolgáltatást érintő rendelkezések,

be) a műsorkvótákra vonatkozó követelmények,

bf) a kereskedelmi közleményekre vonatkozó, 23-25. §-ban meghatározott előírások,

bg) a termékmegjelenítésre vonatkozó rendelkezések,

bh) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések (a 32. § (7) bekezdésben foglaltak kivételével),

bi) a reklámra és televíziós vásárlásra vonatkozó, 33. §-ban foglalt kötelezettségek,

bj) a műsorterjesztők továbbítási kötelezettségére vonatkozó előírások, bk) a médiaszolgáltatások felajánlásával kapcsolatos kötelezettségek, bl) a műsorterjesztés sokszínűségére vonatkozó rendelkezések, bm) a közszolgálati médiaszolgáltatás feladatainak végrehajtására vonatkozó szabályok.

c) felügyeli az Smtv. 13-20. §-ban foglalt követelmények betartását,

d) gyakorolja a más tagállamban letelepedett médiatartalom-szolgáltatók által elkövetett jogsértésekkel kapcsolatos hatósági hatásköröket,

e) a médiaszolgáltató kérelmére műsorszám kategóriába sorolásáról hatósági határozatot hoz,

f) hatósági szerződést köt a médiaszolgáltatóval a műsorkvótákra irányuló követelmények alóli mentesítés tárgyában,

g) megállapítja a médiaszolgáltatási alapdíjat,

h) ellátja a rádiós médiaszolgáltatási jogosultságok pályáztatásával, illetőleg a közfeladat ellátása érdekében biztosított médiaszolgáltatási jogosultsággal kapcsolatos feladatokat,

i) eljár az analóg, lineáris médiaszolgáltatási jogosultságok megújításával kapcsolatos hatósági ügyekben,

j) eljár a médiaszolgáltatási hatósági szerződéssel kapcsolatos hatósági ügyekben,

k) ellátja a médiaszolgáltatók hálózatba kapcsolódásával, vételkörzet-bővítésével kapcsolatos feladatokat,

l) gyakorolja a médiaszolgáltatás közösségi médiaszolgáltatássá nyilvánításával összefüggő hatásköröket, felügyeli működésüket,

m) azonosítja a jelentős befolyásoló erejű médiaszolgáltatókat, és meghatározza a JBE médiaszolgáltatókat terhelő kötelezettségeket,

n) eljár a JBE médiaszolgáltatók számára meghatározott kötelezettségek érvényesülésével összefüggésben, ide nem értve a 39. §-ban meghatározott kötelezettségeket,

o) ellátja a piaci koncentráció-kontrollal összefüggő hatósági feladatokat,

p) médiapiaci ágazati vizsgálatot folytat le,

q) piacfelügyeleti eljárást folytat le,

r) eljár az e törvényben meghatározott jogvitákban,

s) ellátja az ideiglenes médiaszolgáltatási hatósági szerződésekkel összefüggő feladatokat,

t) szakhatósági feladatokat lát el e törvény és a Tpvt. által előírt esetben,

u) eljár a JBE médiaszolgáltatók és a közszolgálati médiaszolgáltatók médiaszolgáltatásával kapcsolatban felmerült kiegyensúlyozottsági panaszok ügyében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a),

v) hatósági határozatában meghatározza a társadalom számára kiemelten nagy jelentőséggel bíró eseményeket,

x) hatósági határozatában meghatározza a továbbítási kötelezettség alá eső közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásokat (75 . § (3) bekezdés),

y) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával és döntéseivel összefüggő hatósági feladatokat,

z) egyéb, törvényben meghatározott hatósági hatásköröket gyakorol.

183. § (1) A Médiatanács nem hatósági hatásköreiben, a 132. §-sal összhangban

a) kidolgozza a kiskorúak védelme érdekében előírt klasszifikációval összefüggő ajánlást,

b) kidolgozza a kizárólag tizennyolc éven felüli nézők vagy hallgatók számára elérhetőséget biztosító hatékony műszaki megoldás követelményeire vonatkozó ajánlást,

c) közzéteheti a termékmegjelenítésre és az arra történő felhívás e törvényben foglaltaknak való megfelelőségére vonatkozóajánlását,

d) a sajtószabadság alkotmányos elveinek érvényesüléséről, valamint a műsorkvóták alól a médiaszolgáltatóknak adott mentesítések indokairól, körülményeiről tájékoztatást nyújt az Országgyűlés részére,

e) dönt a jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok közötti átcsoportosítás tekintetében,

f) meghatározza és közzéteszi ügyrendjét,

g) a frekvenciagazdálkodással, illetve a hírközléssel kapcsolatos jogszabályok tervezetéről véleményt nyilvánít,

h) egyes médiapolitikai kérdésekben állásfoglalásokat, javaslatokat készít,

i) kialakítja a médiaszolgáltatást érintő frekvenciagazdálkodás koncepcióját,

j) az Országgyűlés részére éves beszámolót készít a Médiatanács és a Hivatal tevékenységéről,

k) kezeli az Alapot, elfogadja támogatáspolitikáját, éves tervét, illetve beszámolóját, meghatározza és közzéteszi az Alap kezelése részletes szabályait, valamint jóváhagyja az Alap által kidolgozott általános pályázati feltételeket,

l) beszámolót készít az Európai Bizottság részére egyes műsorszerkezeti követelmények vonatkozásában,

m) kialakítja a Közszolgálati Közalapítvány részére átadott vagyon hasznosításának és a vagyongazdálkodás szabályait,

n) együttműködik más tagállamok médiahatóságaival,

o) felügyeli a Médiatudományi Intézet tevékenységét,

p) ellátja az önszabályozó szervezetek eljárásával kapcsolatos nem hatósági feladatokat,

q) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el.

(2) A Médiatanács látja el a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 2010/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 19-26. cikkét átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Közösségen belüli jogsértések tekintetében. Ennek végrehajtásánál a kölcsönös jogsegély során a Médiatanács a 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

184. § (1) A Hivatal hatósági hatásköreiben

a) vezeti az e törvényben meghatározott hatósági nyilvántartásokat,

b) meghatározza a nyilvántartásba vétel útján médiaszolgáltatás nyújtására jogot szerzett médiaszolgáltatók médiaszolgáltatási díját,

c) felügyeli az e törvényben foglalt alábbi rendelkezések érvényesülését:

ca) a politikai reklámra, közérdekű közleményre és a társadalmi célú reklámra vonatkozó rendelkezések körében a 32. § (7) bekezdésben foglaltak,

cb) a közszolgálati és közösségi médiaszolgáltatásban közzétett reklámra és közérdekű közleményre vonatkozó szabályok (36. §),

cc) a hallási fogyatékkal élők számára hozzáférhetővé tett műsorszámokra vonatkozó szabályok (39. §),

cd) a médiaszolgáltató, a sajtótermék kiadója és a kiegészítő szolgáltatást nyújtó tulajdoni viszonyaiban és más adataiban bekövetkezett változásokkal, azok bejelentésével és az egyes adatok közzétételével kapcsolatos szabályok (37. §, 41-42. §, 45-47. §)

ce) a lineáris médiaszolgáltató tulajdonosi szerkezetére és a tulajdonosi összefonódásra vonatkozó szabályok (43. §),

cf) az erőszakos vagy a nyugalom megzavarására alkalmas tartalmakra vonatkozó rendelkezések és a vallási, hitbeli meggyőződést védő szabályok (14. §),

cg) a reklámra és a televíziós vásárlásra vonatkozó egyes rendelkezések (34-35. §),

ch) a médiaszolgáltatások és műsorszámok támogatására vonatkozó szabályok (26-29. §),

d) ellátja a szolgáltatás megkezdésének elmaradása esetén a médiaszolgáltatási jogosultság megszűnésével, megszűntetésével kapcsolatos feladatokat,

e) a 182. § u) pont kivételével eljár a kiegyensúlyozott tájékoztatás kötelezettségét érintő panaszok tekintetében (Smtv. 13. § (2) bekezdés és e törvény 12. §-a),

f) ellenőrzi a közszolgálati médiaszolgáltatások továbbítására vonatkozó kötelezettségek érvényesülését (74. §),

g) a médiaszolgáltatások felajánlásának kötelezettsége körében ellenőrzi az általános szerződési keretfeltételekre vonatkozó előírások érvényesülését (79. §),

h) egyéb, törvényben meghatározott hatásköröket gyakorol.

(2) A Hivatal nem hatósági hatásköreiben

a) előkészíti a Médiatanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket,

b) előkészíti a médiaszolgáltatási jogosultságok pályázati eljárását, nyilvános meghallgatást tart,

c) piaci elemző, értékelő, illetve más vizsgálati tevékenységet folytat a műsorfigyelő és -elemző szolgálat által,

d) egyéb, törvényben meghatározott – nem hatósági – feladatokat lát el.

V. Fejezet

A JOGSÉRTÉS ESETÉN ALKALMAZHATÓ JOGKÖVETKEZMÉNYEK

185. § (1) A Médiatanács vagy a Hivatal médiaigazgatásra vonatkozó szabály megsértőjével szemben jogkövetkezményt alkalmazhat a 186-189. §-ban meghatározottak szerint.

(2) A jogkövetkezmény alkalmazása során a Médiatanács és a Hivatal az egyenlő elbánás elvét követve a fokozatosság és az arányosság elvére tekintettel jár el; a jogsértés súlyához, illetve ismétlődéséhez igazodóan alkalmazza a fokozatosság elvét, valamint az eset összes körülményéhez és a jogkövetkezmény által elérni kívánt célhoz képest arányos jogkövetkezményt alkalmaz.

186. § (1) Amennyiben a jogsértés csekély súlyú és ismételtség nem állapítható meg, a Médiatanács, illetve a Hivatal – a jogsértés tényének megállapítása és figyelmeztetés mellett-legfeljebb harminc napos határidő tűzésével felhívhatja a jogsértőt a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jövőbeni jogsértésektől való tartózkodásra, illetve a jogszerű magatartás tanúsítására, és meghatározhatja annak feltételeit.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott felhívás keretében a 187. § (2) bekezdésében meghatározott mérlegelési szempontok nem alkalmazandók.

(3) Amennyiben a felhívás az ügy összes körülményeire tekintettel nem alkalmazható, vagy nem lenne a jogsértés megszüntetésére vonatkozó kötelezettség kikényszerítésére hatékony eszköz, a Médiatanács vagy a Hivatal – a felhívás mellőzésére vonatkozó indokolás nélkül – a jogsértő magatartás tanúsítását megtiltja, illetve az e törvényben foglaltak érvényesítése keretében kötelezettséget állapíthat meg, jogkövetkezményeket alkalmazhat.

187. § (1) Ismételt jogsértés esetén a Médiatanács és a Hivatal kétmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja a jogsértő szervezet vezető tisztségviselőjét a jogsértés súlyához, jellegéhez, illetve az egyedi ügy sajátosságaihoz mérten.

(2) A Médiatanács és a Hivatal a jogkövetkezményt – a jogsértés jellegétől függően – a jogsértés súlyára, a jogsértés ismételtségére, folyamatosságára, időtartamára, a jogsértéssel elért vagyoni előnyre, valamint a jogsértéssel okozott érdeksérelemre, az érdeksérelmet szenvedett és veszélyeztetett személyek számára, illetve a jogsértéssel okozott kárra és a jogsértés piacra gyakorolt hatására, továbbá az egyedi ügyben értékelhető egyéb szempontokra

tekintettel állapítja meg.

(3) A Médiatanács és a Hivatal – a (7) bekezdés figyelembe vételével – a következő jogkövetkezmények alkalmazására jogosult:

a) a jogsértőt meghatározott időre kizárhatja az Alap pályázatain való részvétel lehetőségéből,

b) bírságot szabhat ki a jogsértővel szemben az alábbi összeghatárok szerint:

ba) JBE médiaszolgáltató és a médiapiaci koncentráció korlátozására vonatkozó szabály által érintett médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege kétszázmillió forintig,

bb) a ba) pont alá nem tartozó médiaszolgáltató jogsértése esetén a bírság összege ötvenmillió forintig,

bc) országosan terjesztett napilap esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,

bd) országosan terjesztett hetilap, folyóirat esetében a bírság összege tízmillió forintig,

be) más napilap, illetve hetilap, folyóirat esetében a bírság összege ötmillió forintig,

bf) internetes sajtótermék esetében a bírság összege huszonötmillió forintig,

bg) műsorterjesztő esetében a bírság összege ötmillió forintig,

bh) közvetítő szolgáltató esetében a bírság összege hárommillió forintig,

terjedhet,

c) a jogsértőt kötelezheti közleménynek vagy a határozatnak a jogsértő internetes honlapjának nyitóoldalán, sajtótermékben vagy megjelölt műsorszámban történő közzétételére a határozatban meghatározott módon és ideig,

d) meghatározott időtartamra felfüggesztheti a médiaszolgáltatási jogosultság gyakorlását:

da) a felfüggesztés időtartama tizenöt perctől huszonnégy óráig,

db) a felfüggesztés időtartama súlyos jogsértés esetén egy órától negyvennyolc óráig,

dc) a felfüggesztés időtartama ismételt és súlyos jogsértés esetén három órától egy hétig

terjedhet,

e) törölheti azon médiaszolgáltatást a 41. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásból, amelyben a jogsértést elkövették, illetve azonnali hatállyal felmondhatja a médiaszolgáltatási jogosultság tárgyában megkötött hatósági szerződést, miután a jogsértő ismételten súlyos jogsértést követett el. A nyilvántartásból törölt médiaszolgáltatás a törlést követően nem tehető a nyilvánosság számára elérhetővé.

(4) Az (1)-(3) bekezdés alkalmazásában ismételtségnek tekintendő, ha a jogsértő a jogerős hatósági határozatban megállapított jogsértő magatartást ugyanazon jogalapon és jogszabályhely tekintetében, ugyanazon tárgykörben valósítja meg.

(5) A (3) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmények együttesen is megállapíthatók.

(6) A lineáris médiaszolgáltatás médiaszolgáltatójával szemben a (3) bekezdés a)-e) pontban, a lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás nyújtójával szemben a (3) bekezdés a)-d) pontban, a sajtótermék kiadójával szemben pedig a (3) bekezdés b)-c) pontban szereplő jogkövetkezmények alkalmazhatók.

(7) A (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezmény alkalmazására a Médiatanács rendelkezik hatáskörrel.

(8) A Médiatanács a műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkező médiaszolgáltatókkal szemben a szerződésben foglalt kötbért, illetve egyéb jogkövetkezményeket kizárólag közigazgatási úton érvényesítheti.

A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató felelőssége a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbításáért

188. § (1) A műsorterjesztő és a közvetítő szolgáltató a (2)-(4) bekezdés és a 189. §-ban foglaltak alapján felel a médiaszolgáltatás és a sajtótermék továbbítása esetén.

(2) A műsorterjesztő a 189. § szerint a médiaszolgáltatás továbbításának felfüggesztésére, illetve megszüntetésére kötelezhető.

(3) A közvetítő szolgáltató a 189. § szerint a médiaszolgáltatás és az internetes sajtótermék közvetítésének felfüggesztésére kötelezhető.

(4) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban, valamint az 1998. évi XLIX. törvénnyel kihirdetett, a határokat átlépő televíziózásról szóló, Strasbourgban, 1989. május 5-én kelt európai egyezményben, és kiegészítő Jegyzőkönyvében részes valamely állam joghatósága alá tartozó műsorszolgáltató műsorának tartalmáért a műsorterjesztő nem felelős. A 189. § alapján – figyelembe véve a 176-180. §-ban foglalt előírásokat – azonban a médiaszolgáltatás terjesztésének felfüggesztésére kötelezhető.

189. § (1) Amennyiben a Médiatanács a 187. § (3) bekezdés e) pontban meghatározott jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, a műsorterjesztő köteles – a határozat jogerőre emelkedését követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a

felhívásban meghatározottak szerint megszüntetni.

(2) Amennyiben ismételt jogsértés esetén a Médiatanács vagy a Hivatal a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a műsorterjesztő köteles – a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás terjesztését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni.

(3) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal lekérhető vagy kiegészítő médiaszolgáltatás esetén a 187. § (3) bekezdés b)-d) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a médiaszolgáltatóval szemben, és a médiaszolgáltató a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató köteles – a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező médiaszolgáltatás vagy kiegészítő médiaszolgáltatás közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggesztem.

(4) Amennyiben a Médiatanács vagy a Hivatal internetes sajtótennék esetén a 187. § (3) bekezdés b)-c) pontban meghatározott valamely jogkövetkezményt alkalmazza a sajtótermék kiadójával szemben, és a kiadó a jogerős és végrehajtható, jogkövetkezményt tartalmazó határozatot a Médiatanács vagy a Hivatal felszólítására nem teljesíti, a közvetítő szolgáltató köteles – a határozat jogerőre emelkedését és a teljesítési határidő leteltét követően a Médiatanács által kibocsátott felhívás alapján – a határozat tárgyát képező sajtótermék közvetítését a felhívásban meghatározottak szerint felfüggeszteni.

(5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti felhívásban – a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató általi teljesítésre – megfelelő határidőt kell meghatározni.

(6) Amennyiben a műsorterjesztő, illetve a közvetítő szolgáltató nem teljesíti az (1)-(4) bekezdésben meghatározott felhívásban foglaltakat, a Médiatanács vagy a Hivatal a műsorterjesztővel vagy közvetítő szolgáltatóval szemben hivatalból hatósági eljárást indít, és a 187. § (3) bekezdés bg) vagy bh) pontban meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

VI. Fejezet

TÁRSSZABÁLYOZÁS A MÉDIAIGAZGATÁSBAN

Általános szabályok

190. § (1) A Médiatanács a médiaszolgáltatók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a sajtótermékek kiadói, a műsorterjesztők és a közvetítő szolgáltatók szakmai önszabályozó szervezeteivel és alternatív vitarendező fórumaival (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: önszabályozó szervezet) e törvény, illetve az Smtv. céljainak, alapelveinek hatékony megvalósítása, az önkéntes jogkövetés előmozdítása, a médiaigazgatás közhatalmi jogérvényesítési rendszerének rugalmasabbá tétele érdekében együttműködik.

(2) A Médiatanács az (1) bekezdés szerinti együttműködés keretében a jogszabályoknak megfelelően létrehozott és a jogszabályoknak megfelelően működő önszabályozó szervezettel együttműködési megállapodás tartalmú közigazgatási szerződést köthet az alábbiakban kifejezetten meghatározott hatósági hatáskörébe tartozó ügyek önszabályozó szervezettel történő, e fejezetben meghatározott megosztott ellátása, illetve jogszabályban hatósági hatáskörként nem szabályozott, de e törvény szabályaival összhangban álló, médiaigazgatáshoz, médiapolitikához kapcsolódó feladatok együttműködésben történő ellátása érdekében.

191. § (1) A Médiatanács a 195. §-ban meghatározott közigazgatási szerződésben (a továbbiakban: közigazgatási szerződés) felhatalmazhatja az önszabályozó szervezetet, hogy nyilvántartott tagsága és a 194. § szerinti magatartási kódexet magukra kötelező érvénnyel elfogadó médiaszolgáltatók, műsorterjesztők, közvetítő szolgáltatók vagy sajtóterméket kiadók (a továbbiakban együtt: a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások) irányában a 192. § (2) bekezdésben kifejezetten meghatározott hatósági ügytípusok körében – a közigazgatási szerződésben kapott felhatalmazás terjedelmében – a konkrét hatósági hatáskörgyakorlást megelőzően önigazgatási feladatokat lásson el nem hatósági feladatként.

(2) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazás nem telepít az önszabályozó szervezetre hatósági, közhatalmi jogkört, hatósági hatáskört, illetve az önszabályozó szervezet e felhatalmazás keretében sem minősül közigazgatási

hatóságnak, illetve a közigazgatási szervezetrendszer alanyának.

(3) A közigazgatási szerződésben történő felhatalmazás nem érinti a Médiatanács e törvényben meghatározott hatásköreinek rendjét, a Médiatanács a hatósági ügyben e felhatalmazástól függetlenül – az e fejezetben meghatározott eltérésekkel – eljárhat.

192. § (1) A közigazgatási szerződést a Médiatanács a 190. § (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő azon önszabályozó szervezetekkel köti meg, amelyek nyilvántartásba vett tevékenysége a felhatalmazás tárgyát képező hatósági ügyet lefedi, vagy azt közvetlenül érinti, valamint amely a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról pontos és ellenőrizhető nyilvántartást vezet.

(2) A Médiatanács a közigazgatási szerződésben az alábbi hatósági ügytípusok – a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások irányában, nem hatósági feladatként történő – ellátására hatalmazhatja fel az önszabályozó szervezeteket:

a) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a nyomtatott sajtótermékek tekintetében,

b) az Smtv. 14-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete az internetes sajtótermékek tekintetében,

c) az Smtv. 13-20. §-ainak, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében,

d) e törvény Második Része I. Fejezete rendelkezéseinek, vagy azok bármelyikének felügyelete a lekérhető médiaszolgáltatások tekintetében.

(3) A Médiatanács által – a (2) bekezdésben meghatározott hatósági ügytípus tekintetében – az önszabályozó szervezet számára biztosított felhatalmazás magában foglalja:

a) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokkal kapcsolatos egyedi ügyek ellátását (ideértve a tagok tevékenységét érintő kérelmekkel, panaszokkal kapcsolatos eljárást),

b) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások közötti – a felhatalmazás tárgykörét érintő – viták, jogviták eldöntését,

c) a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások – felhatalmazással kapcsolatos – tevékenységére, magatartására irányuló ellenőrzést.

193. § (1) A közigazgatási szerződés keretében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodhat a jogszabályokban nem szabályozott, de a médiaigazgatáshoz és a médiapolitikához szorosan kapcsolódó feladatok, tevékenység-, illetve szolgáltatásfejlesztésre vonatkozó elvek, közérdekű programok, továbbá bármilyen egyéb, médiával összefüggő célok együttműködésben történő megvalósítása érdekében.

(2) Az önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott – közigazgatási szerződéses felhatalmazáson alapuló – feladataival kapcsolatos szabályokat részletesen a közigazgatási szerződés tartalmazza.

(3) A Hatóság a szakmai önszabályozó szervezet e fejezetben meghatározott feladatai ellátásához anyagi támogatást nyújthat, amelynek felhasználásáról az önszabályozó szervezetnek tételesen elszámolva, évente – május 31-ig – kell beszámolnia a Hatóság számára.

194. § (1) Az önszabályozó szervezet és a Médiatanács által kötött közigazgatási szerződés kötelező tartalmi eleme az önszabályozó szervezet által kialakított – e fejezet szerinti önigazgatási feladatellátást meghatározó – szakmai, magatartási kódex (a továbbiakban: magatartási kódex).

(2) A magatartási kódexet a közigazgatási szerződéskötés folyamatában az önszabályozó szervezet készíti el, és egyeztetés céljából megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács a magatartási kódexet kizárólag abból a szempontból vizsgálja, hogy az megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak. A közigazgatási szerződés megkötésének érvényességi feltétele, hogy a magatartási kódex tekintetében a Médiatanács és az önszabályozó szervezet megállapodjon.

(3) A magatartási kódex részletesen tartalmazza – a 192. § szerinti felhatalmazás tárgykörében – az önszabályozó szervezet önigazgatási feladatellátásával kapcsolatos eljárási és garanciális rendelkezéseket, a tagok vonatkozó jogait és kötelezettségeit, a tagok és az önszabályozó szervezet – felhatalmazás tárgyát érintő – viszonyát, illetve az önszabályozó szervezet által meghozható döntések típusait, rendszerét és azok jogi hatását.

(4) A (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a magatartási kódex anyagi része tartalmazza a felhatalmazás tárgyköre által kijelölt tevékenység, szolgáltatás, magatartás végzésére, folytatására vonatkozó szabályokat, feltételeket, illetve követelményeket.

195. § (1) A Médiatanács és az önszabályozó szervezet e Fejezet szerinti viszonyrendszerét a felek kötelesek a közigazgatási szerződésben részletesen rendezni.

(2) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötése tárgyában döntést hoz.

(3) A közigazgatási szerződés csak írásban köthető.

(4) A Médiatanács a közigazgatási szerződés megkötését követően jogosult a kódex hatálya alá tartozó vállalkozásokról vezetett nyilvántartásaiba betekintem, illetve a nyilvántartott adatok tekintetében adatszolgáltatást kérhet az önszabályozó szervezettől annak érdekében, hogy megfelelően elláthassa az önszabályozó szervezettel kapcsolatos – e Fejezetben szabályozott – feladatait.

(5) A közigazgatási szerződésre az e törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a szerződésekre

vonatkozó általános szabályait kell megfelelően alkalmazni.

196. § (1) A Médiatanács azonnali hatállyal felmondhatja a közigazgatási szerződést, amennyiben az önszabályozó szervezet:

a) a közigazgatási szerződésben foglaltakat súlyosan, illetve ismételten megszegi, vagy

b) a közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait nem a szerződésben foglaltaknak, vagy a magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően látja el.

(2) A határozatlan időre kötött közigazgatási szerződést bármely fél harminc napos felmondási idővel felmondhatja.

Az önszabályozó szervezet eljárása

197. § (1) Az önszabályozó szervezet tagjai tekintetében a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező hatósági ügyben saját – nem hatósági – feladataként jár el az e fejezetben, illetve a közigazgatási szerződésben meghatározottak szerint. Ennek keretében eljárása megelőzi, illetve kiegészíti a Médiatanács hatósági hatáskör-gyakorlását (a továbbiakban: önszabályozási eljárás).

(2) A közigazgatási szerződésben meghatározott hatósági ügytípusok tekintetében a Médiatanács az önszabályozó szervezet tagjaival szemben csak abban az esetben járhat el, ha az önszabályozó szervezet vonatkozó eljárása megítélése szerint nem felel meg a jogszabályoknak vagy a felek közötti közigazgatási szerződés rendelkezéseinek.

(3) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárása megelőzi a Médiatanács hatósági eljárását.

(4) Az önszabályozó testület felelőssége belső működésében olyan eljárási szabályozás kialakítása, elfogadása és érvényesítése tagjai irányában, amely biztosítja az e fejezetben foglalt feladatok megfelelő és hatékony ellátását, az e fejezet szerinti szabályok megfelelő érvényesülését. Amennyiben ennek elmulasztásából eredően az e fejezetben, illetve az általa a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésben meghatározott feladatait az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően ellátni, a Médiatanács jogosult a közigazgatási szerződést felmondani.

198. § (1) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárását kezdeményező kérelemre köteles eljárni. Ettől függetlenül az önszabályozó szervezet a feladatkörébe utalt ügyekben saját döntése alapján is indíthat eljárást.

(2) Az önszabályozó szervezet önszabályozási eljárásának határideje harminc nap, amely indokolt esetben – az ügy bonyolultságára, illetve a tények feltárásának nehézségeire tekintettel – tizenöt nappal meghosszabbítható. E határidőknél rövidebb határidőt a közigazgatási szerződés megállapíthat.

(3) Amennyiben az önszabályozási eljárás tárgykörébe tartozó beadvány érkezik a Médiatanácshoz, abban az esetben – figyelemmel az önszabályozó szervezet tagjainak és a kódex hatálya alá tartozó más szervezetek körére – a Médiatanács a beadványt megküldi az önszabályozó szervezet részére. Ha az ügy mégsem tartozik az önszabályozó szervezet feladatkörébe, vagy a beadvánnyal érintett vállalkozás nem tartozik a kódex hatálya alá, akkor az önszabályozó szervezet a beadványt köteles haladéktalanul visszaküldeni a Médiatanács részére. Ha az önszabályozó szervezet a Médiatanács által továbbított beadvány alapján eljárását megindítja, akkor a Médiatanács eljárásának kezdeményezésével együtt esetlegesen befizetett illetéket, díjat visszafizeti a beadványt előterjesztő számára.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a Médiatanács eljárását kezdeményező beadvány nem minősül a Ket. szerinti eljárási kötelezettséget keletkeztető, eljárást megindító kérelemnek, kivéve, ha a beadványt az önszabályozó szervezet a Médiatanács számára visszaküldi. Ilyen esetben az önszabályozó szervezet által visszaküldött beadvány Médiatanácshoz megérkezésének napján kezdődik a Médiatanács hatósági eljárása.

(5) Amennyiben az önszabályozó szervezethez érkezik olyan beadvány, amely nem tartozik a feladatkörébe, de a Médiatanács hatáskörével kapcsolatos, akkor az önszabályozó szervezet haladéktalanul tájékoztatja a beadvány előterjesztőjét a Médiatanács vonatkozó hatásköreiről, az eljárásindítás lehetőségeiről és annak szabályairól.

199. § (1) Az önszabályozó szervezet a beadványt e Fejezet, a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés, és különösen az annak részét képező magatartási kódex alapján megvizsgálja, és az ügy tárgyában döntést hoz. Az önszabályozó szervezet döntése a kódex hatálya alá tartozó vállalkozások számára kötelező, és kötelezettséget tartalmazhat. Ha a döntés kötelezettséget tartalmaz, az önszabályozó szervezet köteles ennek teljesítésére megfelelő határidőt megállapítani. A kötelezettséget tartalmazó döntést e teljesítési határidő leteltét követően az önszabályozó szervezet tíz napon belül megküldi a Médiatanácsnak. A Médiatanács az önszabályozó szervezet által megküldött, kötelezettséget tartalmazó döntéseket köteles felülvizsgálni. Amennyiben az önszabályozó szervezet döntésének felülvizsgálatát a beadvány előterjesztője, vagy a döntéssel kötelezett kéri, a Médiatanács a döntést harminc napon belül köteles felülvizsgálni.

(2) Amennyiben a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet döntése nem felel meg az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződésben foglaltaknak, különösen a magatartási kódex rendelkezéseinek, vagy megítélése szerint a döntés jogszabály tartalmával ellentétes, illetve azt állapítja meg, hogy az önszabályozó szervezet nem képes megfelelően érvényesíteni döntését, abban az esetben hatósági eljárást indít a

beadvány tárgyát képező ügyben. A Médiatanácsot eljárásában az önszabályozó szervezet eljárása, döntése nem köti.

200. § (1) A Médiatanács hatósági hatáskörébe nem tartozó, de az önszabályozó szervezettel kötött közigazgatási szerződés tárgykörét képező feladat, tevékenység megfelelő és hatékony ellátása az önszabályozó szervezet önálló feladata, gyakorlatát maga alakítja. A Médiatanács az önszabályozó szervezettel folyamatosan együttműködik, feladatainak ellátását támogatja és ösztönzi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti nem hatósági feladatok ellátásával, és egyéb eljárásaikkal kapcsolatos tapasztalatokról a felek rendszeresen tájékoztatják egymást. E feladatokat az önszabályozó szervezet a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződés és az annak részét képező magatartási kódex alapján látja el. E feladatok ellátásával kapcsolatos tapasztalatokat a Médiatanács hatósági hatáskörei gyakorlása, hatósági eljárásai, illetve piaci elemző, értékelő tevékenysége és különösen jogszabály-előkészítő tevékenysége során – lehetőség szerint – figyelembe veszi.

Az önszabályozó szervezet e fejezetben foglalt tevékenysége feletti felügyelet

201. § (1) A Médiatanács az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződésben meghatározott tevékenysége felett felügyeletet lát el. E felügyeleti tevékenysége keretében a Médiatanács folyamatosan ellenőrizheti az önszabályozó szervezetnek a Médiatanáccsal kötött közigazgatási szerződésében foglaltak érvényesülését, szerződés szerinti teljesítését. A felügyelet keretében a Médiatanács jogosult az önszabályozó szervezet közigazgatási szerződéssel kapcsolatban folytatott valamennyi tevékenységének megismerésére, amelynek érdekében az önszabályozó szervezetet adatszolgáltatásra kötelezheti.

(2) A Médiatanács az önszabályozó szervezet 197-200. §-ok szerinti eljárásait és döntéseit szükség szerint átfogóan ellenőrzi. Ennek keretében az önszabályozó szervezet döntéseit – a közigazgatási szerződés és annak részét képező magatartási kódexnek való megfelelés szempontjából – egyenként és összességükben is értékeli.

(3) Amennyiben a Médiatanács a felügyelet keretében megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés felhatalmazásának tárgyát képező ügyekben nem vagy nem megfelelően jár el, így különösen

a) a 197-200. §-okban foglalt eljárásokat nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelően folytatja le,

b) a beadványokat nem a magatartási kódex rendelkezései szerint bírálja el,

c) döntéseit nem a magatartási kódex rendelkezéseinek megfelelő tartalommal hozza, illetve

d) döntéseinek teljesítését, azok érvényesülését nem ellenőrzi, illetve nem intézkedik a döntéseiben foglaltak érvényre juttatása iránt,

akkor a Médiatanács megfelelő határidő tűzésével felhívja az önszabályozó szervezetet a közigazgatási szerződésben foglaltaknak megfelelő magatartás tanúsítására.

(4) Amennyiben az önszabályozó szervezet a (3) bekezdés szerinti felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a Médiatanács a közigazgatási szerződést azonnali hatállyal, vagy a megállapodásban meghatározott felmondási időre felmondhatja.

(5) Amennyiben az ellenőrzés eredményeként a Médiatanács megállapítja, hogy az önszabályozó szervezet eljárása, döntése jogszabály tartalmával ellentétes, vagy a közigazgatási szerződésbe, illetve az annak részét képező magatartási kódexbe ütközik, a Médiatanács a szerződésszegés megállapításával egyidejűleg az eljárás, valamint a döntés tárgykörében hatósági eljárást indít.

202. § Az önszabályozó szervezet a közigazgatási szerződés alapján végzett tevékenységéről, feladatairól rendszeresen, de legalább évente, az önszabályozási eljárásainak menetéről, tartalmáról, alanyairól, döntéseinek típusairól, tartalmáról, érvényesüléséről pedig legalább félévente írásban benyújtott beszámolót készít a Médiatanács számára. A Médiatanács a beszámolót – döntésében – értékeli.

ÖTÖDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

203. § 1. Audiovizuális médiaszolgáltatás: hangos vagy néma mozgóképeket tartalmazó műsorszámokat bemutató médiaszolgáltatás.

2. Átviteli rendszer, a televízió vagy rádió műsorjeleknek az analóg vagy digitális műsorterjesztését szolgáló műszaki eljárások, elektronikus hírközlési és más eszközök rendszere, amely a műsorterjesztés alkalmazott átviteli közegéhez – így különösen a levegőhöz és rádiófrekvenciához, vákuumhoz, koaxiális vezetékhez, sodrott érpárú

vezetékhez, üvegszálas vezetékhez – kapcsolódik.

3. Befolyásoló részesedés:

a) olyan közvetlen és közvetett tulajdon egy vállalkozásban, amely összességében a vagyoni vagy a szavazati jogok huszonöt százalékát meghaladó mértékű befolyást biztosít; a közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését egybe kell számítani,

b) olyan helyzet, amely a vállalkozásban szerződés, alapító okirat (alapszabály), vagy elsőbbségi részvény alapján, a döntéshozó, vagy a felügyelő szervek tagjai kinevezése (elmozdítása) útján, vagy egyéb módon jelentős befolyást tesz lehetővé.

4. Burkolt kereskedelmi közlemény: olyan kereskedelmi közlemény, amelynek közzététele természetét tekintve félrevezetheti a közönséget.

5. Dokumentumfilm: olyan nem fikciós filmalkotás, amelynek célja a valóság dokumentálása. Dokumentumfilmnek számít például a természet-, ismeretterjesztő és oktatófilm, a történelmi dokumentumfilm, a portréfilm és a riportfilm.

6. Elektronikus hírközlési szolgáltatás: olyan, más részére általában ellenszolgáltatásért végzett szolgáltatás, amely teljesen vagy nagyrészt jeleknek elektronikus hírközlő hálózatokon történő átviteléből, és ahol ez értelmezhető, irányításából áll, de nem foglalja magában az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások felhasználásával továbbított tartalmat szolgáltató vagy ilyen tartalom felett szerkesztői ellenőrzést gyakorló szolgáltatásokat, valamint nem foglalja magában az információs társadalommal összefüggő, más jogszabályokban meghatározott szolgáltatásokat, amelyek nem elsősorban az elektronikus hírközlő hálózatokon történő jeltovábbításból állnak.

7. Elektronikus hírközlési szolgáltató: elektronikus hírközlő hálózat üzemeltetője, valamint elektronikus hírközlési szolgáltatást nyújtó természetes, illetőleg jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság.

8. Előfizető: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vagy amely a nyilvánosan elérhető médiaszolgáltatás vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtójával, vagy sajtótermék kiadójával ilyen szolgáltatások igénybevételére vonatkozó szerződéses viszonyban áll.

9. Európai mű:

a) amely magyar,

b) amely valamely európai államból származik, és amely egy vagy több európai államban lakóhellyel rendelkező szerzőkkel és munkatársak közreműködésével készült, feltéve, hogy megfelel a következő három feltétel egyikének:

ba) az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer alkotása,

bb) gyártását az említett államok közül egyben vagy többen letelepedett egy vagy több producer felügyeli, és ténylegesen ellenőrzi,

bc) az összes koprodukciós költséghez túlnyomó részben az említett államok társproducerei járultak hozzá, és a koprodukciót nem az említett államokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi,

c) amely valamely európai állam és valamely Európán kívüli állam műsorkészítőinek együttműködése által jött létre, feltéve, hogy az európai társproducerek biztosítják a gyártási összköltség többségét, és hogy a gyártást nem a tagállamokon kívül letelepedett egy vagy több producer ellenőrzi, vagy

d) amely az Európai Unió és valamely Európán kívüli állam között létrejött, audiovizuális művek elkészítésére vonatkozó megállapodás keretében létrejött műsorszám.

10. Felhasználó: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy egyéb szervezet, aki vagy amely használja vagy igényli az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat vagy médiaszolgáltatásokat.

11. Filmalkotás: a szerzői jogról szóló törvény szerinti filmalkotás, ide nem értve többek között a hír- és politikai tájékoztató műsorszámot, az aktuális- és szolgáltató magazin műsorszámot, a sportműsorszámot vagy egyéb esemény közvetítését tartalmazó műsorszámot, a játék- és vetélkedő műsorszámot és a kereskedelmi közleményeket. Filmalkotás különösen a játékfilm, a televíziós film, a televíziós filmsorozat, az animációs film és a dokumentumfilm.

12. Független műsorkészítő: olyan műsorkészítő vállalkozás, amelyben az érintett médiaszolgáltatónak, illetve a médiaszolgáltatóban befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonosnak nincs közvetett vagy közvetlen tulajdoni részesedése, illetőleg amellyel a médiaszolgáltató vezetőjének, vezető állású alkalmazottjának, valamint ezek közeli hozzátartozóinak nincs munkavégzésre irányuló jogviszonya vagy tulajdoni érdekeltsége.

13. Hálózatba kapcsolódás: két vagy több lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató vagy lineáris médiaszolgáltatás összekapcsolódása ugyanazon műsorszám vagy műsor egyidejű vagy csaknem egyidejű szolgáltatására.

14. Hálózatos médiaszolgáltató: az a lineáris médiaszolgáltatást nyújtó médiaszolgáltató, amelynek műsora vagy műsorszáma hálózatos médiaszolgáltatásban terjesztésre kerül.

15. Helyi médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében éves átlagban legfeljebb százezer lakos vagy egy városon belül legfeljebb ötszázezer lakos él.

16. Hivatásos katasztrófavédelmi szerv: a katasztrófavédelem megvalósításában részt vevő, államigazgatási feladatot is ellátó rendvédelmi szerv.

17. Hírműsorszám: időtartamának legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi közélet aktuális eseményeivel – ide nem értve a közlekedési híreket, az időjárás-jelentést és a sporthíreket – foglalkozó műsorszám.

18. Információs társadalommal összefüggő szolgáltatás: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben ekként meghatározott szolgáltatás.

19. Játék: az a műsorszám, amelyben a közönség tagjai vagy a játékban résztvevők meghatározott szabályok szerint kérdésekre válaszolnak vagy feladatokat oldanak meg, rendszerint abból a célból, hogy a médiaszolgáltató vagy harmadik személy által felajánlott nyereményt elnyerjék. Nem minősül játéknak a tehetségkutató-műsorszám, valamint a televíziós vásárlásnak vagy televíziós vásárlási műsorablaknak minősülő telefonos vagy más interaktív játék.

20. Kereskedelmi közlemény: olyan médiatartalom, amelynek célja gazdasági tevékenységet folytató természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság árujának, szolgáltatásának vagy arculatának közvetlen vagy közvetett népszerűsítése. Az ilyen tartalmak fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében, vagy önreklámozás céljából kísérik a médiatartalmakat, vagy szerepelnek abban. A kereskedelmi közlemény formái közé tartozik többek között a reklám, a támogatást nyújtó nevének, védjegyének, arculatának vagy termékének megjelenítése, a televíziós vásárlás és a termékmegjelenítés.

21. Képújság: lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsoridejének megkezdése előtt, illetve befejezése után, vagy a műsor folyamának megszakításával közzétett olyan szöveg, állókép, mozgókép, hang, számítógépes grafika, amely valamely információt tartalmaz, és a műsor részének vagy önálló műsorszámnak nem minősül.

22. Kiadvány:

a) könyv nyomtatott vagy elektronikus formában, lemezen, kazettán, más fizikai hordozón; online és letölthető könyv;

b) sajtótermék nyomtatott vagy elektronikus formában; online és letölthető időszaki kiadvány;

c) egyéb nyomtatott anyag (címtár, névtár, grafikát, rajzot vagy fotót tartalmazó kiadvány, térkép; röplap; nyomtatott képeslap, üdvözlő- és más hasonló kártya; nyomtatott kép, minta, fénykép; nyomtatott naptár; nyomtatott üzleti reklámanyag, katalógus, prospektus, reklámposzter és hasonlók; egyéb szöveges kiadvány) ide nem értve: nyomtatott öntapadó papír (matrica), postai, jövedéki, illeték- stb. bélyeg, bélyegnyomott papír, csekk, bankjegy, részvény, értékcikk, kötvény, okirat és hasonlók;

d) film-, video-, televízióműsor-készítés termékei (nyilvános közlésre szánt film filmszalagon, videokazettán, -lemezen, más fizikai hordozón; letölthető film, videó);

e) hangfelvétel (nyilvános közlésre szánt, műsoros hangszalag, hanglemez, letölthető hangtartalom);

f) zenemű (nyomtatott zenemű, zenemű elektronikus formában, letölthető zenemű)

23. Kiegészítő médiaszolgáltatás: tartalomszolgáltatást is magában foglaló mindazon szolgáltatás, amelyet műsorterjesztő rendszeren továbbítanak, és amely nem minősül sem médiaszolgáltatásnak, sem elektronikus hírközlési szolgáltatásnak. Kiegészítő médiaszolgáltatás például az elektronikus műsorkalauz.

24. Kisközösségi médiaszolgáltatás: sztereó vétel esetén legfeljebb az adóállomástól számított egy kilométer sugarú körnek megfelelő földrajzi területre kiterjedő vételkörzetben működő helyi lineáris rádiós közösségi médiaszolgáltatás.

25. Körzeti médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzete meghaladja a helyi médiaszolgáltatás vételkörzetét, de vételkörzetében az ország lakosságának kevesebb, mint a fele él.

26. Közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

27. Közérdekű közlemény: ellenszolgáltatás nélkül közzétételre kerülő, állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szervezettől, illetve személytől származó tájékoztatás, amely valamely konkrét közérdekű információt közvetít a nézők vagy hallgatók figyelmének felkeltése céljából, és nem minősül politikai reklámnak.

28. Közönségarány: egy adott időszakban a vizsgált lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás műsorszámainak nézésére, illetve lineáris rádiós médiaszolgáltatás műsorszámainak hallgatására fordított összes időtartam százalékosan kifejezett aránya valamennyi lineáris audiovizuális médiaszolgáltatás nézésére, illetve valamennyi lineáris rádiós médiaszolgáltatás hallgatására fordított összes időtartamhoz viszonyítva. A közönségarány meghatározásánál a lineáris audiovizuális, és a lineáris rádiós médiaszolgáltatás piacát a Magyar Köztársaság területén, külön-külön kell vizsgálni.

29. Közvetett tulajdon: a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazatokkal rendelkező másik

vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdonosait megillető tulajdoni, illetve szavazati jog. Ha a tulajdoni arány és a szavazati arány eltér, a nagyobb arányt kell figyelembe venni. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával. Ha a köztes vállalkozásban a vállalkozásnak többségi tulajdona van, ezt egy egészként kell figyelembe venni. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

30. Közvetítő szolgáltató: az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató, amely

a) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, vagy a távközlő hálózathoz hozzáférést biztosít (egyszerű adatátvitel és hozzáférés-biztosítás),

b) az igénybe vevő által biztosított információt távközlő hálózaton továbbítja, és az alapvetően a más igénybe vevők kezdeményezésére történő információtovábbítás hatékonyabbá tételét szolgálja (gyorsítótárolás),

c) az igénybe vevő által biztosított információt tárolja (tárhelyszolgáltatás),

d) információk megtalálását elősegítő segédeszközöket biztosít az igénybe vevő számára (keresőszolgáltatás).

31. Közszolgálati médiaszolgáltatás: a közszolgálati médiaszolgáltatók által nyújtott médiaszolgáltatás.

32. Közszolgálati médiaszolgáltató: a közszolgálati médiaszolgáltatás céljainak megvalósítására törvénnyel létrehozott médiaszolgáltató.

33. Közszolgálati médiavagyon: a közszolgálati médiaszolgáltatók, jogelődeik, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap által megrendelt, bármilyen jogcímen készített, adásvétel útján beszerzett, felhasználási szerződéssel vagy egyéb megállapodás útján részben vagy egészben megszerzett, vagy készített filmalkotások és más audiovizuális művek, rádiós műsorszámok, hangfelvételek és a médiaszolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb, kulturális értéket képviselő dokumentumok, fényképek szerzői és szomszédos jogai, vagy ezek bármely felhasználási jogai, valamint e műveket tartalmazó fizikai hordozók (például: lemezek, szalagok, kazetták, papíralapú dokumentumok, kották), továbbá a szerzői jogi védelem alatt álló jelmezek, kellékek, díszletek és egyéb szerzői művek, amennyiben a művel kapcsolatos szerzői és szomszédos jogok a törvény hatálybalépését megelőzően a közszolgálati médiaszolgáltatók valamelyikét vagy a törvény hatálybalépését követően a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot illetik meg vagy illették meg, valamint amelyekre vonatkozóan a közszolgálati médiaszolgáltatók e törvény hatályba lépését követően szereznek jogot.

34. Közzététel: a Hatóság hirdetőtábláján történő kifüggesztés, illetve a Hatóság internetes honlapján történő megjelentetés. A közzététel időpontja a hirdetőtáblán történő kifüggesztés napja.

35. Lekérhető médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat.

36. Lineáris médiaszolgáltatás: a médiaszolgáltató által nyújtott, műsorszámok műsorrend alapján történő egyidejű megtekintését, illetve meghallgatását lehetővé tevő médiaszolgáltatás.

37. Magyar mű:

a) amely eredetileg teljes egészében magyar nyelven készült,

b) amely eredetileg több nyelven készült, de időtartamát tekintve eredeti magyar nyelvű része hosszabb, mint bármelyik másik nyelven készült része,

c) amely eredetileg valamely, a Magyar Köztársaság által elismert nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén készült, ha tárgya az adott kisebbség magyarországi életével, kultúrájával van összefüggésben,

d) amely alapjául magyar irodalmi mű, zenemű szolgált,

e) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar nyelven kerül előadásra, vagy amely a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén kerül előadásra, ha az adott kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájával van összefüggésben,

f) amely olyan instrumentális zenei műsorszám, amely – elsősorban szerzője révén – a magyar vagy a Magyar Köztársaság által elismert valamely nemzeti vagy etnikai kisebbség Magyarországhoz kapcsolódó kultúrájának részét képezi,

g) amely olyan zenei mű, amelynek legalább egy szerzője magyar,

h) amely olyan zenei műsorszám, amely magyar előadók közreműködésével készült, vagy

i) amely olyan filmalkotás, amely a mozgóképről szóló törvény értelmében magyarnak minősül.

38. Magyar zenei mű: magyar műnek minősülő szöveges vagy instrumentális zenei mű.

39. Médiaigazgatásra vonatkozó szabály: e törvény, valamint a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény, illetve ezek végrehajtása tárgyában kibocsátott jogszabály, médiaigazgatásra vonatkozó, közvetlenül alkalmazandó európai uniós aktus, a Médiatanács és a Hivatal által megkötött hatósági szerződés, illetve a Médiatanács és a Hivatal hatósági határozata.

40. Médiaszolgáltatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 56-57. cikkében meghatározott gazdasági

szolgáltatás, amelyért egy médiaszolgáltató szerkesztői felelősséget visel, amelynek elsődleges célja műsorszámoknak tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából a nyilvánossághoz való eljuttatása valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül.

41. Médiaszolgáltató: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki vagy amely szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a médiaszolgáltatás tekintetében.

42. Médiatartalom: valamennyi médiaszolgáltatás során, valamint sajtótermék által kínált tartalom.

43. Médiatartalom-szolgáltató: a médiaszolgáltató, illetve bármely médiatartalom szolgáltatója.

44. Műsor: rádiós, illetve audiovizuális műsorszámok megszerkesztett és nyilvánosan, folyamatosan közzétett sorozata.

45. Műsorelőzetes: olyan műsorszám, amely a médiaszolgáltató által későbbi időpontban közzétenni kívánt más műsorszámot, műsorszámokat mutat be, ismertet vagy népszerűsít.

46. Műsoridő: a médiaszolgáltatásban – valamely meghatározott időszak folyamán – folyamatosan közzétett műsorszámok együttes időtartama.

47. Műsorszám: hangok, illetőleg hangos vagy néma mozgóképek sorozata, mely egy médiaszolgáltató által kialakított műsorrendben vagy műsorkínálatban önálló egységet alkot, és amelynek formája és tartalma a rádiós vagy televíziós médiaszolgáltatáséhoz hasonlítható.

48. Műsorszámokat kiegészítő termékek: egy műsorszám tartalmához közvetlenül kapcsolódó, a médiaszolgáltató által forgalmazott áru vagy szolgáltatás, amely a műsorszám teljesebb élvezetéhez nyújt segítséget, például a nézői vagy hallgatói interaktivitás elősegítésével.

49. Műsorszórás: olyan műsorterjesztés, amelynek során analóg vagy digitális rádiós, illetve audiovizuális médiaszolgáltatásokat a földfelszínen telepített – az elsődlegesen műholdas szolgálatra rendelt frekvenciák kivételével – rádiófrekvenciát használó, általában egyirányú adatátvitelt lehetővé tevő átviteli rendszerrel továbbítják az előfizetőhöz, vagy felhasználóhoz. Műsorszórásnak minősül a digitális műsorszóró hálózat vagy műsorszóró adó segítségével végzett műsorterjesztés is.

50. Műsorterjesztés: bármely átviteli rendszerrel megvalósuló elektronikus hírközlési szolgáltatás, amelynek során a médiaszolgáltató által előállított analóg vagy digitális műsorszolgáltatási jeleket a médiaszolgáltatótól az előfizető, vagy felhasználó vevőkészülékéhez továbbítják, függetlenül az alkalmazott átviteli rendszertől, és technológiától. Műsorterjesztésnek minősül különösen a műsorszórás, a műholddal végzett műsorterjesztés, a hibrid üvegszálas-koaxiális átviteli rendszeren végzett műsorterjesztés, emellett a médiaszolgáltatás Internet Protokoll segítségével történő továbbítása valamely átviteli rendszeren, ha a szolgáltatás jellege, illetve feltételei megegyeznek a műsorterjesztéssel, illetve ez helyettesíti a más módon megvalósított műsorterjesztést. Műsorterjesztésnek minősül az olyan műsorterjesztés is, amelyhez az előfizető külön díj ellenében, vagy más elektronikus hírközlési szolgáltatás díjával csomagban értékesített díj ellenében férhet hozzá. A tíznél kevesebb vevőkészülék csatlakoztatására alkalmas átviteli rendszer segítségével történő jeltovábbítás nem minősül műsorterjesztésnek.

51. Műsorterjesztő: a műsorterjesztési szolgáltatást nyújtó, ideértve a digitális műsorszóró hálózat üzemeltetőjét is, ha a műsorterjesztést saját maga végzi. Amennyiben az átviteli hálózatot nem a műsorterjesztő üzemelteti, az előfizetőnek, vagy felhasználónak nyújtott szolgáltatás feltételeit meghatározó, illetve az előfizetővel szerződést kötő szolgáltató minősül műsorterjesztőnek.

52. Országos médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amelynek vételkörzetében a Magyar Köztársaság lakosságának legalább ötven százaléka él.

53. Osztott képernyős reklám: audio vizuális médiaszolgáltatásban, kereskedelmi közleménynek nem minősülő műsorszám közzététele alatt közzétett, a képernyő meghatározott részét betöltő reklám.

54. Összetett műsorszám: több műsorszám – egy főcímmel vagy más megkülönböztetéssel jelzett – együttese.

55. Politikai reklám: ellenérték fejében vagy anélkül közzétett, valamely párt, politikai mozgalom vagy a kormány népszerűsítését szolgáló vagy támogatására ösztönző, illetve azok nevét, célját, tevékenységét, jelszavát, emblémáját népszerűsítő, a reklámhoz hasonló módon megjelenő, illetve közzétett műsorszám.

56. Politikai tájékoztató műsorszám: időtartama legalább kilencven százalékában a magyarországi és a nemzetközi politikai, vagy aktuális közéleti eseményeket elemző, bemutató, azokat értékelő, hátterüket feltáró, hírműsorszámnak nem minősülő műsorszám.

57. Programcsomag: a műsorterjesztő által az előfizető számára egy csoportban kínált vagy nyújtott médiaszolgáitatasok.

58. Rádiós médiaszolgáltatás: olyan médiaszolgáltatás, amely hangok sorozatából álló műsorszámokat mutat be.

59. Reklám: olyan – műsorszámnak minősülő – közlés, tájékoztatás, illetve megjelenítési mód, amely valamely

birtokba vehető forgalomképes ingó dolog – ideértve a pénzt, az értékpapírt és a pénzügyi eszközt, valamint a dolog módjára hasznosítható természeti erőket -, szolgáltatás, ingatlan, vagyoni értékű jog értékesítésének vagy más módon történő igénybevételének előmozdítására, vagy e céllal összefüggésben a vállalkozás neve, megjelölése, tevékenysége népszerűsítésére vagy áru, árujelző ismertségének növelésére irányul.

60. Sajtótermék: a napilap és más időszaki lap egyes számai, valamint az internetes újság vagy hírportál, amelyet gazdasági szolgáltatásként nyújtanak, amelynek tartalmáért valamely természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság szerkesztői felelősséget visel, és amelynek elsődleges célja szövegből, illetve képekből álló tartalmaknak a nyilvánossághoz való eljuttatása tájékoztatás, szórakoztatás vagy oktatás céljából, nyomtatott formátumban vagy valamely elektronikus hírközlő hálózaton keresztül. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti, és nem eredményez szükségszerűen jogi felelősséget a sajtótermék tekintetében.

61. Sportműsorszám: olyan műsorszám, amely sporteseményt (az eseménnyel egyidejűleg, késleltetett módon vagy szerkesztve) közvetít, ide nem értve a sporteseményekről való híradást és a sporttémájú beszélgetést tartalmazó műsorszámot.

62. Tagállam: az Európai Gazdasági Térség tagállama.

63. Támogatás: olyan hozzájárulás, amelyet valamely – audiovizuális médiaszolgáltatás nyújtásával vagy műsor- és filmalkotások készítésével nem foglalkozó – vállalkozás nyújt valamely médiaszolgáltató vagy műsorszám finanszírozására azzal a céllal, hogy népszerűsítse nevét, védjegyét, arculatát, tevékenységét vagy termékeit.

64. Társadalmi célú reklám: politikai reklámnak nem minősülő, üzleti érdekeltséget nem tartalmazó, reklámcélokat nem szolgáló, ellenérték fejében vagy anélkül közzétett felhívás vagy közérdekű üzenet, amely valamely közérdekű cél elérése érdekében kíván hatást gyakorolni a médiaszolgáltatás nézőjére vagy hallgatójára.

65. Televíziós vásárlás: az a reklám, amely ellenérték vagy ellenszolgáltatás fejében árunak, szolgáltatásnak, jogoknak és kötelezettségeknek – a forgalmazóval vagy szolgáltatóval való kapcsolatteremtés útján történő – értékesítésére vagy más módon történő igénybevételére tartalmaz közvetlen ajánlatot, ideértve a médiaszolgáltatásban közzétett, gazdasági vállalkozásként működő telefonos játékokat is.

66. Televíziós vásárlási műsorablak: olyan televíziós vásárlás, amelynek megszakítás nélküli időtartama legalább tizenöt perc.

67. Tematikus médiaszolgáltatás: az a médiaszolgáltatás, amely lineáris médiaszolgáltatás esetében a napi műsoridő, lekérhető médiaszolgáltatás esetében a közzétett műsorszámok összesített időtartamának nyolcvan százalékában egymáshoz hasonló tematikájú műsorszámokat tesz közzé, mint például a hír- és politikai tájékoztató műsorszámok, a kiskorúaknak szóló műsorszámok, a sportműsorszámok, a zenei műsorszámok, ismeretterjesztő műsorszámok, valamely életmódot bemutató műsorszámok.

68. Termékmegjelenítés: a kereskedelmi közlemény bármely olyan formája, amely terméket, szolgáltatást, ezek védjegyét vagy ezekre való utalást tartalmaz oly módon, hogy az – fizetés vagy hasonló ellenszolgáltatás ellenében – egy műsorszámban jelenik meg.

69. Választási kampányidőszak: a választási eljárásról szóló törvényben meghatározott, a választási kampány lefolytatására rendelkezésre álló időszak.

70. Vállalkozás: az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző természetes személy, gazdasági társaság, vagy más jogi személy.

71. Vételkörzet:

a) műsorszórás és műholdas műsorterjesztés révén végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében azon a földrajzilag meghatározható területen élő lakosság száma, amelyen a műsor közzétételét megvalósító műsorszóró szolgáltatás hasznos jeleinek szintje és az interferenciavédelem számított mértéke eléri a Nemzetközi Távközlési Egyesület érvényes ajánlásaiban meghatározott rninimális értéket,

b) más műsorterjesztő átviteli rendszerrel végzett, előfizetői díj fizetése nélkül hozzáférhető médiaszolgáltatás esetében az átviteli rendszerhez csatlakoztatott háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata, vagy

c) előfizetői díj fizetése ellenében hozzáférhető médiaszolgáltatások esetében az adott médiaszolgáltatásra előfizetett vagy az adott médiaszolgáltatást tartalmazó műsorterjesztési szolgáltatásra előfizetett háztartások száma és a Központi Statisztikai Hivatal által meghatározott, egy háztartásban átlagosan élők számának szorzata.

72. Virtuális reklám: digitális technikával vagy más módon a műsorjelbe, illetve a műsorszámba utólagosan beillesztett reklám.

HATODIK RÉSZ – ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

I. Fejezet- Hatálybalépés

204. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2011. január 1. napján lép hatályba.

(2) E törvény 222. §-a és 228. § (3) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba. A 229. § azon a napon lép hatályba, amikor az Alkotmánynak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Elnökének rendeletalkotási jogot biztosító rendelkezése hatályba lép. E törvény 223. § (6)-(8) bekezdése, valamint e törvény 5. számú melléklete 2011. január 2-án lép hatályba.

(3) E törvény 220-228. §-ai 2011. január 3-án hatályukat vesztik.

II. Fejezet – A TÖRVÉNY RÖVIDÍTETT MEGJELÖLÉSE

205. § E törvényt más jogszabályban „Mttv.” rövidítéssel kell megjelölni.

III. Fejezet – Felhatalmazások

206. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) a frekvenciadíjakat, az azonosítók lekötéséért és használatáért fizetett díjak, továbbá a hírközlési és postai szolgáltatók felügyeleti díjának mértékét,

b) a műsorszám kategóriába sorolásával és a közlemények besorolásával kapcsolatos hatósági eljárás igazgatási szolgáltatási díját,

c) a Hatóság és a Médiatanács eljárásainak díjai megfizetésének módját és feltételeit, valamint a díjak mértékét és a díjképzés szabályait

rendeletben megállapítsa.

(2) Amíg az (1) bekezdés szerinti rendeleteket a Kormány nem fogadja el, az azonos tárgykörben elfogadott miniszteri rendeletek hatályban maradnak.

(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kötelespéldányok szolgáltatóit, a törvényben előírt példányszám alóli kivételeket, a kötelespéldány szolgáltatás módját és határidejét, lebonyolítási szabályait, a kötelespéldányra jogosult szervek körét, a szétosztás módját, a kötelespéldányok megőrzésének és használatának szabályait, valamint szolgáltatás elmulasztása esetén követendő eljárást rendeletben szabályozza.

(4) Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy a kiadványokon az impresszum feltüntetésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.

(5) Felhatalmazást kap az audiovizuális politikáért felelős miniszter, hogy a 171. § szerinti szakhatósági eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének módjára, valamint a díj kezelésére, nyilvántartására és visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.

You may also like...

Vélemény, hozzászólás?

A honlap további használatához a sütik használatát el kell fogadni. További információ

A süti beállítások ennél a honlapnál engedélyezett a legjobb felhasználói élmény érdekében. Amennyiben a beállítás változtatása nélkül kerül sor a honlap használatára, vagy az "Elfogadás" gombra történik kattintás, azzal a felhasználó elfogadja a sütik használatát.

Bezárás